Brüsszel veszélyes ballépése ellenére Magyarország kitart az ellátásbiztonság mellett

Az Európai Unió az orosz energia teljes kitiltását készíti elő, ami szakértők szerint szétszakíthatja Európa energiabiztonságát és drasztikus terheket rakhat a lakosságra. Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézet igazgatója úgy látja: Brüsszel ideológiai alapú tiltáspolitikát erőltet. Magyarország ezzel szemben azért dolgozik, hogy megőrizze a stabil ellátást és az alacsony rezsit – ennek érdekében tárgyalt Orbán Viktor az amerikai, az orosz és a török elnökkel is. A kormány szerint az uniós tervek veszélyeztetik Európa versenyképességét és a magyar családok biztonságát.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Fotó: ALEXANDER NEMENOV Forrás: POOL

Az EU az orosz gáz kitiltásával veszélybe sodorja Európa energiabiztonságát, ami különösen a közép- és délkelet-európai országok energiaellátását veszélyeztetheti. A terv a hosszú és rövid távú szerződések megszüntetését is magában foglalja, noha a régió több állama – köztük Magyarország – még jelentős mértékben az orosz gázra építi ellátását. Budapest szerint a kitiltás nem növeli, hanem rombolja az energiabiztonságot, és komoly terhet róna a családokra. Szakértők rövid távon 5–10 százalékos áremelkedést valószínűsítenek Európában.

Magyarország azért dolgozik, hogy megőrizze a stabil ellátást és az alacsony rezsit – ennek érdekében tárgyalt Orbán Viktor az amerikai, az orosz és a török elnökkel is (Fotó: OLIVER CONTRERAS / AFP)

Ezzel párhuzamosan Magyarország háromoldalú diplomáciával igyekszik stabilizálni energiaellátását. Orbán Viktor Washingtonban, Moszkvában és Isztambulban is tárgyalt, és olyan megállapodásokat ért el, amelyek biztosítják a gáz-, kőolaj- és nukleáris fűtőelem-szállítások zavartalan fenntartását. A kormány szerint ezek nélkül drasztikusan emelkednének a rezsiköltségek. A tárgyalások célja a kiszámítható energiaellátás megőrzése vol, miközben Magyarország továbbra is ellenzi az uniós energiapolitikai intézkedéseket, amelyek véleménye szerint veszélyeztetik Európa versenyképességét és a magyar háztartások védelmét.

Brüsszel energia-politikai zsákutcába vezeti Európát

Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézetének igazgatója rámutatott: Európa továbbra is egy „energiacsapdában” van a 2022-es árrobbanás után. Bár a piaci árak mérséklődtek, még mindig jóval magasabbak, mint a válság előtt, miközben egy európai iparvállalatnak a gázért négyszer-ötször, az áramért pedig két-háromszor annyit kell fizetnie, mint egy amerikai versenytársának. A háztartások terhei még súlyosabbak: az áram átlagosan 60, a gáz 125 százalékkal drágább, mint az Egyesült Államokban.

Hortay szerint ez a helyzet két tényező következménye: a háborús feláré, amelyet az orosz–ukrán konfliktus miatt bevezetett szankciók okoznak, valamint a karbonfeláré, amely Európában sokszoros terhet ró a termelőkre. 

A háborús felár mesterségesen szűkíti a kínálatot, a karbonfelár pedig az európai ipart hozza versenyhátrányba

 – fogalmazott. 

Cumhurbaşkanımız @RTErdogan, Macaristan Başbakanı Viktor Orban'ı Cumhurbaşkanlığı Dolmabahçe Ofisi'nde kabul etti. pic.twitter.com/pdelZl9G0u

— Erdoğan Dijital Medya (@RTEdijital) December 8, 2025

Annak ellenére, hogy a tagállamok a versenyképesség javítását kérik Brüsszeltől, az Európai Bizottság épp ellenkezőleg cselekszik: a RepowerEU csomaggal „örökre kitiltaná az orosz energiahordozókat az európai piacról”. Hortay szerint ez „nem szakmai, hanem tisztán ideológiai célkitűzés”.

A régió kitettsége miatt Magyarországot különösen súlyosan érintené egy ilyen intézkedés. A Századvég számításai szerint ha Brüsszel elvágná az orosz energiahordozók útját, a benzin és a gázolaj ára literenként 1000 forint fölé nőne, a rezsiköltségek pedig egy átlagos háztartás számára 3,5-szeresére emelkednének – évente mintegy 510 ezer forint többletet okozva. 

Ezt nagyon sokan nem tudnák kigazdálkodni

– tette hozzá.

Magyarország ezért többirányú diplomáciával védi az energiabiztonságot. Orbán Viktor az elmúlt hetekben Washingtonban, Moszkvában és Isztambulban tárgyalt. 

Az amerikai úton elért szankciómentesség kivette az egyik legnagyobb kockázatot a magyar energiaellátásból, míg Oroszország és Törökország felé a szállítási útvonalak fenntartását erősítették meg.

Törökország kulcsszerepben van: a Török Áramlat az utolsó vezeték, amely nagy mennyiségben hoz orosz gázt Európába, ezért „megkerülhetetlen elem Magyarország gázellátásában”.

A fizikai infrastruktúra elleni támadások – az Északi Áramlat felrobbantása vagy a Barátság vezeték elleni ukrán támadások – tovább növelik a kockázatokat. Hortay szerint ezért is létfontosságú, hogy Magyarország fenntartsa a kiegyensúlyozott kapcsolatot Oroszországgal és Törökországgal: 

Időről időre szükség van arra, hogy a felek egyeztessenek és megerősítsék az együttműködést.

Hortay Olivér szerint tehát összességében kijelenthető, hogy a Bizottság most elfogadott energiapolitikai „diktátuma” katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járna, miközben észszerű haszna gyakorlatilag nem lenne.

Magyarország álláspontja egyértelmű: Brüsszel energiapolitikája mélyíti az európai energiaválságot, veszélyezteti a versenyképességet és a lakossági rezsivédelmet, míg a magyar diplomácia célja a stabil ellátás biztosítása és a családok terheinek megvédése – nemzetközi együttműködéssel, három irányban.

Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)