„Putyin és Trump már megállapodásra jutottak volna, ha nem lennének az európaiak”

Miközben Moszkvában az amerikai–orosz tárgyalásokra készülnek, Washington mintha hátrébb lépne a NATO mögül — legalábbis így érzékeli a háborúpárti Európa. Rubio távolmaradása a NATO-találkozóról felkorbácsolta a félelmeket: mintha az Egyesült Államok már nem a szövetség oldalán, hanem fölötte, közvetítőként pozicionálná magát egy olyan pillanatban, amikor Európa attól tart, hogy Oroszország Ukrajna után a NATO-t tesztelheti. Az amerikai sajtó szerint Putyin és Trump már régóta békés megállapodásra jutottak volna Ukrajna ügyében, ha nem lennének az európaiak.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS Forrás: AFP

A feszültséget tovább növeli a kiszivárgott amerikai béketerv, amely a lap szerint Oroszországot győztesként, Ukrajnát pedig vesztesként kezelné: területek átadására, hadserege csökkentésére és valódi biztonsági garanciák nélküli jövőre kényszerítve Kijevet. 

A terv még aggasztóbb eleme, hogy az Egyesült Államokat nem a NATO részeként, hanem közvetítőként tünteti fel Oroszország és a szövetség között, ami azt a benyomást kelti, hogy Amerika kifelé halad abból a védelmi rendszerből, amelyet évtizedekig meghatározott.

Egy francia tisztviselő korábban azt nyilatkozta, hogy ha nem lennének az európaiak, Putyin és Trump már régen megállapodásra jutottak volna. A tisztviselő szerint Európa azért van egyedül, mert az amerikaiak kivonulnak a régióból, ami azt jelenti, hogy jobban kell támaszkodnia önmagára.

Trump’s Push to End the Ukraine War Is Sowing Fresh Fear About NATO’s Future

Washington’s latest peace efforts have jolted the trans-Atlantic alliance - The Wall Street Journal

BERLIN—This week will bring a split screen that will reinforce growing doubts in Europe about the… pic.twitter.com/fesKsZmm5A

— Giacomo Jacques BEHAR (@BeharGiacomo) December 2, 2025

Európában közben egyre nagyobb a félelem, hogy Oroszország újrafegyverkezik, és Ukrajna után egy NATO-tagország lehet a következő célpont. 

A kontinens már most is orosz kibertámadásokkal, drónincidensekkel és a tenger alatti infrastruktúrát érő szabotázsokkal szembesül. Elemzők szerint Putyin célja nem a NATO nyílt katonai legyőzése, hanem az egységének belső szétzilálása.

Európai stratégák azt is felvázolják, milyen következménye lehetne, ha a NATO egyszer nem reagálna egy orosz provokációra – például Észtország egy kisvárosának vagy a Suwalki-folyosó egy szakaszának elfoglalására. Egy ilyen tétlenség aláásná a NATO hitelességét, és megnyitná az utat Oroszország további terjeszkedése előtt, miközben Amerika egyre inkább elfordul a kontinens ügyeitől.

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Donald Trump (Fotó: AFP)