Ukrajna célkeresztben: új dimenzióba került az orosz–ukrán jogi csatározás

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága befogadta Oroszország viszontkeresetét Ukrajna ellen, ami jelentős fejlemény a donbaszi események ügyében. A döntés szerint mindkét fél állításai ugyanarra a tényállásra és jogalapra épülnek, ami összevont bizonyítási szakaszt eredményez. A végső kimenet jelenleg még bizonytalan, de a nemzetközi figyelem az ügyre erősödik. Ifj. Lomnici Zoltán válaszolt lapunk kérdéseire, aki szerint az ICJ részletesen vizsgálni fogja a donyecki és luhanszki eseményeket, kifejezetten Ukrajna felelősségének kontextusában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: ALEXEI NIKOLSKY Forrás: POOL

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) befogadta Oroszország viszontkeresetét Ukrajna ellen, amely az 1948-as népirtás-egyezményre hivatkozik. A döntés jelentős fordulatot hozhat a donbaszi események jogi megítélésében. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója lapunknak elmondta, hogy Oroszország viszontkeresete azért vált befogadhatóvá, mert megfelelt az ICJ eljárási szabályzat 80. cikkének, és ugyanazon Genocídium-egyezmény IX. cikkére, illetve ugyanarra a donbaszi ténykomplexumra épült, mint az ukrán kereset. A döntés illeszkedik a Bíróság korábbi gyakorlatához, amely már a Bosznia–Jugoszlávia (1997) ügyben is befogadhatónak minősítette a közvetlenül kapcsolódó viszontkereseteket. 

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, hogy az ICJ döntése után Ukrajna kétfrontos bizonyítási kényszer alá került
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ukrajna bizonyítási kényszer alatt

Precedensértéke abban áll, hogy a Bíróság önálló vizsgálatra alkalmasnak tekintette a donyecki és luhanszki eseményeket. Így Moszkva állításai az eljárás szerves részévé váltak, nem kerültek háttérbe

– emelte ki a szakértő. Ezután kitért arra, hogy a viszontkereset befogadása gyengíti Ukrajna leszűkített perstratégiáját, amely a 2024-es előzetes kifogásokról szóló ítélet után kizárólag arra épült, hogy nem követett el népirtást a Donbaszban. Most azonban nemcsak a genocídium hiányát kell bizonyítania, hanem érdemben kell válaszolnia az orosz állításokra, amelyek szerint a helyi lakosság ellen de facto történt népirtás. A közös ténykomplexum miatt Moszkva ugyanazokra a bizonyítékokra támaszkodhat, ami objektív eljárási előnyt jelent számára. 

Ukrajna tehát kétfrontos bizonyítási kényszer alá került.

Az elemző szerint az, hogy mindkét kereset Ukrajna magatartására és ugyanarra a jogalapra épül, egy összevont bizonyítási szakaszt eredményez, amely az ICJ korábbi logikáját követi a Oil Platforms (1998) ügyben, miszerint a viszontkeresetek a jobb igazságszolgáltatást szolgálják. A közös ténybázis miatt a bizonyítás terjedelmesebb és hosszabb lesz, amit a meghatározott határidők is tükröznek (Ukrajna: 2026.12.07.; Oroszország: 2027.12.07.). Ukrajna védekezése nem választható el az orosz állításoktól, így mindkettőt egyszerre kell cáfolnia, ami jelentősen növeli terhelését.

Új politikai eszköz Moszkva kezében

A tudományos igazgató álláspontja szerint Moszkva mostantól hivatkozhat arra, hogy állításait nemzetközi bíróság vizsgálja, amely 11:4 arányban eljárásjogilag megalapozottnak találta a viszontkeresetet. Ez önmagában emeli az orosz érvek nemzetközi legitimitását, és gyengíti azt az ukrán diplomáciai narratívát, hogy az orosz állítások alaptalanok. 

A folyamat Moszkvának lehetőséget ad, hogy a Donbasz lakossága elleni cselekményeket jogi keretben, nem csupán politikai állításként tárja a világ elé

– emelte ki. A Bíróság döntése így diplomáciai mozgásteret biztosít Oroszországnak, különösen azon államok körében, amelyek érzékenyek a kisebbségek jogvédelmére. Mindeközben Oroszország pozíciója erősödhet azzal, hogy az ügy fókusza jogilag is Ukrajna magatartására terelődik.

Lomnici szerint a viszontkereset befogadása azt eredményezi, hogy a következő években az ICJ részletesen vizsgálni fogja a donyecki és luhanszki eseményeket, kifejezetten Ukrajna felelősségének kontextusában. Ez a per menetét és időtartamát a korábbi viszontkeresetes ügyek mintájára (pl. Kongó–Uganda, 2001) jelentősen meghosszabbítja. Diplomáciailag az ügy súlya növekedni fog, hiszen több mint 30 állam már beavatkozott, ami erős nemzetközi figyelmet biztosít. 

A végső jogi kimenetel ma még kiszámíthatatlan, de az biztos, hogy a Bíróság már nem kizárólag Ukrajna állítását vizsgálja, hanem a donbaszi események teljes ténykomplexumát

– zárta sorait a szakértő. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)