Megjöttek az adatok, Zelenszkij óriási bajban

Az új közvélemény-kutatás szerint jelentősen visszaesett az ukrán elnök támogatottsága az országot megrázó korrupciós botrány nyomán. A felmérésekből az is kirajzolódik, hogy a háború utáni politikai jövőt sok ukrán Zelenszkij helyett más vezetőben látja. Az ukrán nép türelme elfogyott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Az Info Sapiens december 9-én közzétett közvélemény-kutatása szerint az ukrán választók mindössze 20,3 százaléka szavazna az államfőre egy most tartandó elnökválasztáson – jóval kevesebben, mint a botrányt megelőző időszakban. Az Ukrajnában november közepén kirobbant korrupciós botrány érezhetően megrendítette Zelenszkij elnök támogatottságát – számolt be róla a The Kyiv Independent.

A korrupciós botrány megrendítette Zelenszkij támogatottságát. Fotó: AFP

Zelenszkij arcvesztése a botrány után

A felmérést november 13. és 28. között készítették, röviddel azután, hogy súlyos korrupciós ügy rázta meg Ukrajnát, amelyben az elnök több szövetségese és kormányzati tisztségviselő is érintett volt. Az októberi vizsgálat eredményeihez képest Zelenszkij népszerűsége mintegy négy százalékponttal esett vissza: akkor még a válaszadók 24,3 százaléka támogatta volna. A második helyen a volt főparancsnok, Valerij Zaluzsnij áll 19,1 százalékkal, ami három százalékpontos növekedést jelent egy hónap alatt. A harmadik helyet Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője foglalja el 5,1 százalékos eredménnyel. A válaszadók csaknem egynegyede – 23,6 százalék – nem tudott vagy nem akart választ adni. 

A parlamenti választásokra vonatkozó kérdésekből kiderült: az ukránok 21,8 százaléka támogatná egy Zaluzsnij által vezetett, egyelőre létre sem hozott párt indulását.

Ezzel szemben Zelenszkij tömörülése, a Nép Szolgája mindössze 11,5 százalékot érne el. Bár a két katonai vezető népszerűsége stabil, sem Zaluzsnij, sem Budanov nem jelezte eddig, hogy politikai pályára lépne. A kutatás ezer, 16 év feletti ukrán állampolgár bevonásával, telefonos interjúk formájában készült. 
Korábban számos cikkben beszámoltunk Zelenszkij bizalmasai – többek között Andrij Jermak és Timur Mindics – súlyos korrupciós botrányairól, amelyek az elnök pozícióját is szemmel láthatóan megingatták.

Zelenszkij támogatottsága az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott. 2019-es megválasztása után a lakosság nyolcvan százaléka bízott benne, 2022 elejére azonban ez az arány 37 százalékra esett. 

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet őszi felmérése szerint jelenleg az ukránok hatvan százaléka bízik az elnökben, míg 35 százalék nem. Ugyanakkor csak a lakosság negyede tartja kívánatosnak, hogy Zelenszkij a háború befejezése után is hivatalban maradjon. Ukrajna alkotmánya értelmében választásokat kizárólag a hadiállapot megszűnését követően lehet tartani. A rendkívüli jogrend 2022-ben lépett életbe, az orosz invázió kitörésekor. Zelenszkij szeptemberben úgy fogalmazott: nyitott arra, hogy a háború lezárása után ne induljon újra az elnöki tisztségért. 

A kérdés újra a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután Donald Trump amerikai elnök a Politico december 9-i interjújában azt mondta: itt az ideje, hogy Ukrajna választásokat tartson.

Washington eközben egy béketerv előkészítésére ösztökéli Kijevet az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Trump hozzátette, talán Zelenszkij nyerné a választásokat. Az ukrán államfő erre reagálva az olasz La Repubblica napilapnak úgy nyilatkozott: „Mindig készen állok a választásokra.”

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)