Grönlandért folyó játszma: az ásványkincsektől a NATO jövőjéig
Grönland hatalmas ásványkincs- és ritkaföldfém-készletei és kiemelt stratégiai fekvése miatt évtizedek óta a nagyhatalmi versengés egyik csendes frontvonala volt. Az elmúlt hetekben azonban új szakaszába lépett a konfliktus: az Egyesült Államok immár nyíltan igényt formál a világ legnagyobb szigetére, ami alapjaiban rengetheti meg a transzatlanti szövetségi rendszert.

Grönland gazdasági és geopolitikai jelentősége messze túlmutat lakosságának méretén. A sziget területén található ásványkincsek és ritkaföldfémek kulcsszerepet játszhatnak a jövő technológiai és hadiipari fejlesztéseiben, miközben földrajzi elhelyezkedése miatt meghatározó a sarkvidéki térség katonai ellenőrzésében is.
Nem véletlen, hogy a nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – egyre fokozódó figyelemmel fordulnak a térség felé.
A grönlandi belpolitika mindeközben sajátos irányt vett: a helyi társadalomban évek óta erősödnek a Dániától való függetlenedést sürgető hangok. Egy esetleges elszakadás esetén az Európai Unió uniós tagsággal kecsegtetné az új államot, ami Brüsszel számára geopolitikai sikert jelenthetne. Washington azonban másként látja a helyzetet: az Egyesült Államok intenzív tárgyalásokat folytat Grönland megszerzése érdekében, és amerikai nyilatkozatok alapján egy katonai opció lehetőségét sem zárják ki teljes mértékben.
Egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy még ha nem is kerül sor fegyveres összecsapásra az euroatlanti térség két pillére között, az Egyesült Államok által végrehajtott grönlandi annexió súlyos következményekkel járhat. Többek szerint egy ilyen lépés akár a NATO végét is jelentheti, hiszen alapjaiban kérdőjelezné meg a szövetségen belüli bizalmat és az európai tagállamok biztonságpolitikai mozgásterét.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!