Egy háborúban Európa nem tudná ellátni saját lakosságát

A háború hatalmas veszélyt jelent mindannyiunkra nézve. Az orosz–ukrán konfliktus Magyarország közvetlen szomszédságában zajlik, ráadásul az elmúlt hónapokban többször is előfordult, hogy eltévedt drónok sértették meg Lengyelország és Románia légterét. Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjét arról kérdezte a Magyar Nemzet, hogy hová vezethetnek a sorozatos nyugati provokációk, és mi vár Európára akkor, ha a kontinens valóban belesodródik a háborúba. Egy biztos: a több évtizede békében élő emberek élete egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhat.

Éhező hátország? Brüsszel döntései háború esetén végzetesek lehetnek Forrás: AFP

Horváth József biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy Nyugat-Európa mennyire van felkészülve egy esetleges konfliktusra. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője élesen bírálta az Európai Unió következetlenségét: említette a Mercosur-megállapodást, valamint az ukrán mezőgazdasági termékek beengedését, amelyek szerinte együtt oda vezetnek, hogy „egy háború esetén se a hadsereget, se a lakosságot, se a hátországot nem tudnák saját forrásból élelmiszerrel ellátni”.

Brüsszel döntései háború esetén végzetesek lehetnek Fotó: AFP

Az elmúlt hónapokban több alkalommal volt arra példa, hogy eltévedt orosz drónok léptek be Lengyelország vagy Románia területére.

Horváth Józsefet először arról kérdeztük, hogy ez katonai reakcióként értelmezhető Oroszország részéről, vagy inkább politikai üzenet. Egyrészt beszélt az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó, úgynevezett eltévedt drónokról, amelyek Lengyelországban, a balti államokban és Romániában, közvetlenül a határ környékén jelentek meg. Felidézte, hogy légtérsértések, berepülések történtek, sőt volt olyan eset is, amikor drónok zuhantak le. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy Nyugat-Európa számos repülőterén és nagyvárosainak környékén is észleltek drónrepüléseket. Ezeket már egyértelműen politikai üzenetnek tartja, mivel a hírek szerint ezek is orosz eszközök voltak. 

Szerinte az oroszok ezzel üzenni akarnak a nyugat-európai országoknak.

Ami viszont Magyarország szomszédságában történik – akár Lengyelországban, akár Romániában –, annak jó része véletlen berepülés.

Októberben rekordmennyiségű drónészlelést regisztráltak Fotó: AFP

Az orosz–ukrán konfliktus Magyarország szomszédságában zajlik. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e Európa a drónháború jelentette új biztonsági kihívásokra, különösen a határ menti országokban, kifejtette: 

Magyarország ebből a szempontból speciális helyzetben van, mivel látjuk azt, hogy az ukrán politikai vezetés – az ukrán szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek, akik integrálódtak a hadseregbe –, illetve az ukrán titkosszolgálatok is, annak ellenére, hogy Magyarország uniós és NATO-tagország, mégis egyfajta ellenségként tekintenek ránk.

Hozzátette, hogy ebből a szempontból hazánknak különösen figyelnie kell a tekintetben, hogy mi történik a szomszédban. Horváth Józsefet arról is kérdeztük, hogy a háború kiterjedésére irányuló nyugati kijelentések és provokációk miatt mi vár Európára, ha valóban háborúba keveredik. A szakértő onnan indult ki, hogy Európa abban a szerencsés helyzetben van, hogy 1945 óta Nyugat-Európában nem volt háborús konfliktus. Ugyanakkor felidézte, hogy a délszláv válság a szomszédságban zajlott a kilencvenes években, és megjegyezte: Magyarország már akkor is megtapasztalta a háború fenyegetését. Arra is kitért, hogy kérdéses, Nyugat-Európa mennyire van felkészülve egy esetleges konfliktusra. Szerinte érdemes figyelni a katonai vezetők megnyilatkozásait, akik egyre gyakrabban beszélnek erről. 

Példaként említette a brit vezérkari főnök nyilatkozatát, aki szerint a brit hadsereg olyan állapotban van, hogy egy külső támadással szemben csak néhány hétig vagy egy-két hónapig tudna ellenállni.

Hozzátette, hogy hasonló kijelentések hangzottak el más, nagyobb NATO- és uniós tagállamok részéről is a szárazföldi haderők állapotára vonatkozóan. Véleménye szerint nem véletlen, hogy egyre gyakrabban lehet olyan kijelentéseket hallani, amelyek három-, öt- vagy akár tízéves időtávban beszélnek a felkészülésről. Úgy fogalmazott: ezek a nyilatkozatok arra utalnak, hogy arra az eshetőségre készülnek, miszerint ha egyszer Oroszország megtámadná Nyugat-Európát, akkor addigra kellene készen állniuk.

Jelen pillanatban a nyugat-európai országok hadseregei és hátországai nincsenek olyan állapotban, hogy egy ilyen háborút sikerrel tudnának megvívni az Amerikai Egyesült Államok támogatása és hadserege nélkül.

Megjegyezte: nem véletlen, hogy ezek a politikai megnyilvánulások a nyugat-európai kormányok részéről inkább időben eltolják a fenyegetést. Szerinte ennek az az oka, hogy „elaludtak, mint oly sok mindenben”. Ezzel szemben Magyarországot említette példaként, amely lassan tíz éve megkezdte a hadsereg modernizációját és megerősítését. Úgy vélte, hogy a nyugati hadseregek jelen pillanatban nincsenek felkészülve egy ilyen helyzetre. Megfogalmazása szerint ez igaz a humánerőforrásokra és a hátországra, de ugyanígy a technikai képességekre, valamint a hadiipar kapacitására is.

Horváth József élesen bírálta az Európai Unió vezetésének következetlenségét Fotó: AFP

Horváth József élesen bírálta az Európai Unió vezetésének következetlenségét. Úgy fogalmazott, hogy 

miközben az uniós vezetők – köztük Ursula von der Leyen és Kaja Kallas – arról beszélnek, hogy fel kell készülni az oroszok elleni háborúra, addig sok szempontból ezzel ellentétes politikát folytatnak.

Kiemelte, hogy azzal, hogy az unió vezetése most teszi tönkre az Európai Unió mezőgazdaságát, súlyos kockázatot vállal. 

Említette a Mercosur-megállapodást, valamint az ukrán mezőgazdasági termékek beengedését, amelyek szerinte együtt oda vezetnek, hogy egy háború esetén se a hadsereget, se a lakosságot, se a hátországot nem tudnák saját forrásból élelmiszerrel ellátni.

Megfogalmazása szerint ezzel az uniós politika éppen azokat az alapvető képességeket gyengíti, amelyek egy háborús helyzetben létfontosságúak lennének. Horváth József szerint ugyanide sorolható az energetikai és a nyersanyag-utánpótlás kérdése is. Úgy fogalmazott, hogy Európa nyersanyagszegény és önálló energetikai ellátásra képtelen, vagy csak nagyon drágán, messziről tudja beszerezni a szükséges forrásokat. Megjegyezte: ez mind-mind sérülékennyé teszi Európát.

Hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai politikusok fejében rendet kellene tenni abból a szempontból is, mit jelent valójában egy háborúra való felkészülés. 

Megfogalmazása szerint egy feltételezett háborúra való felkészülés nemcsak abból áll, hogy egy hadsereget meg kell erősíteni, hanem abból is, hogy élelmiszer-tartalékokat és élelmiszeripart kell biztosítani, továbbá nyersanyagot és energiát is garantálni kell. Látjuk ezt Ukrajna tragikus helyzetét illetően is – jegyezte meg.

Donald Trump elkötelezett a békét illetően Fotó: AFP

Arra a kérdésre, hogy van-e még reális esély a feszültség csökkentésére, vagy Európa már egy nehezen visszafordítható spirálba került, úgy fogalmazott, hogy a feszültség csökkentésére továbbra is van reális esély. Indoklásában arra hivatkozott, hogy létezik egy valódi erőt jelentő szereplő, az Amerikai Egyesült Államok, amely mögött gazdasági, politikai és katonai erő is áll.

Donald Trump elkötelezett a békét illetően.

Horváth József szerint az ukránok most szembesülnek azzal, hogy Nyugat-Európa pénzt még talán tud adni, és az amerikai támogatást anyagilag megpróbálhatja pótolni, ugyanakkor fegyverben, műholdas és egyéb hírszerzési támogatásban ezt már nem tudja megtenni. Hozzátette: lőszerben sem tudják pótolni az amerikaiak kiesését. 

Ha folytatódik is az orosz–ukrán háború, az ukrán hadsereg és az ukrán hátország egyre nehezebb és egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül

– zárta gondolatait.

Borítókép: Ukrajnai harctér (Fotó: AFP)