Korrupció Ukrajnában: milliárdok tűnnek el, Kijev gyorsított uniós felvétele mégis napirenden van

Ukrajnát átszövi a korrupció. Az ukrán ellenzéki szereplőktől kezdve egészen a hatalomig, Zelenszkij köreitől Timosenkóig sorra derülnek ki a korrupciós botrányok. Brüsszel eközben továbbra is gyorsított ütemben venné fel a háborúban álló országot az EU-ba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: POOL

Ukrajnában a korrupció nem marginális, hanem mindennapi probléma, a közbeszerzések manipulációja, kenőpénzek, vesztegetések és szervezett bűnözés jellemzi az állami működést. A háború kitörése óta pedig csak súlyosabbá vált az ukrán korrupciós helyzet. A fejlemények szerint a hatalommal való visszaélés nem pártállás kérdése, Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ellen is vádat emeltek, ami azt a képet erősíti, hogy az elit széles köre érintett – nemcsak a hatalmi centrum, hanem az ellenzék is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, már nem az a kérdés, ki korrupt Ukrajnában – hanem hogy maradt-e még bárki, aki nem az. Brüsszel ennek ellenére mégis mindent megtesz, hogy az ország gyorsított eljárással kerüljön fel az uniós tagállamok listájára: Ukrajna már 2027-ben EU-tag lehet. A XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, Deák Dánielt kérdeztük.

Deák Dánielt kérdeztük, hogy a jogállamiságra és a szabályokra oly sokat adó Brüsszel miért huny szemet az ukrán korrupció felett, és miért erőlteti az ország gyorsított felvételét az EU-ba. Fotó: Merész Márton

Minden héten újabb és újabb korrupciós botrányra derül fény ukrán vezető politikusokról. Ezek közül az arany vécé története volt a legemlékezetesebb, amiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szövetségese, Timur Mindics volt érintett

– indította az interjút Deák Dániel. Kitért rá, hogy annak előzménye, hogy Zelenszkij korábban, a botrány kirobbanása előtt néhány hónappal még próbálta ellehetetleníteni az ukrán korrupcióellenes szervezetek munkáját és aláírta azt a törvényt, amely megszüntette a korrupcióellenes intézmények függetlenségét. A lépés heves tiltakozást váltott ki mind belföldön, mind nemzetközileg, ezért az ukrán elnök kénytelen volt visszavonni azt.

Ebből is látszik, hogy a visszaéléseket Zelenszkij próbálta eltitkolni, azonban ezekre mégis fény derült, és egyre világosabb mindenki számára, hogy a nyugati támogatások jelentős részének – az ukrán korrupciónak köszönhetően – nyoma vész

– hangsúlyozta, majd azzal folytatta, hogy a kérdés most azért fontos, mert az Európai Unió újabb kilencvenmilliárd eurót hagyott jóvá Ukrajnának, aminek a hetven százalékát fegyverekre, harminc százalékát költségvetési kiadásokra lehet majd fordítani, illetve további nyolcszázmilliárd dolláros igényt jelentett be Zelenszkij. A jövőbeni pénzek sorsa meglehetősen kérdéses. 

⚡️НАБУ і САП повідомили про підозру керівниці однієї з депутатських фракцій Верховної Ради України у пропозиції надання неправомірної вигоди народним депутатам України.

Деталі - у відео👇 pic.twitter.com/5U23S9WrMh

— NAB Ukraine (@nab_ukr) January 14, 2026

A szakértő szerint érdemes megfigyelni, hogy 

se az Európai Parlamentben, se az Európai Bizottságban nem foglalkoztak komolyan ezzel a kérdéssel, és annak ellenére öntik nyakló nélkül ezeket a forrásokat Ukrajnába, hogy ennek a jelentős része gyakorlatilag eltűnik.

Az Európai Unió vezetésének döntései jól mutatják, hogy ők mindenképpen szeretnék a háború folytatását támogatni. Ukrajna három év alatt háromszor annyi pénzt kapott az uniótól, mint Magyarország a csatlakozás óta, és az uniós tervek szerint ez a támogatási politika a következő években sem változna. Ezzel pedig gyakorlatilag szembemennek az Amerikai Egyesült Államok elnökével. 

Ők világosan megmondták, hogy az amerikai adófizetők pénzéből már nem fog menni forrás Ukrajnába. Az amerikaiak jól látják, hogy változásokra van szükség Ukrajnában

– zárta az interjút a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Ukrajna már 2027. január 1-jén csatlakozhatna az Európai Unióhoz, a gyorsított uniós csatlakozás pedig alapjaiban írná át az EU bővítési gyakorlatát, ugyanis a tagjelölt ország eddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem zárt le a tagsághoz szükséges több mint harminc közül. 

Amíg a jelenlegi szuverén, nemzeti kormány van hatalmon, addig Brüsszel biztosan nem küldheti el a magyarok pénzét Ukrajnába, ezért is rendkívül nagy az április 12-i választás tétje

 – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)