Új világrend, új lehetőségek: a Trump–Orbán-korszak első éve

Egy éve, 2025. január 20-án Donald Trump letette második elnöki esküjét, amely új korszakot nyitott a világrendben és a magyar–amerikai kapcsolatokban. Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök közötti elvi és világpolitikai összhang stratégiai előnyt biztosít Magyarországnak. Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a Trump–Orbán-szövetség történelmi súlyú stratégiai előnyt biztosíthat Magyarország számára, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a XXI. század második negyedében a nyertesek oldalára kerüljön.

Orbán Viktor és Donald Trump (Fotó: MTI)

Trump visszatérése a liberális nemzetközi rend hanyatlását és egy új világrendszer kialakulását jelzi. Ebben a helyzetben a magyar nagystratégia érvényesítésének esélyeit növeli, hogy a világ vezető hatalma nem ellenérdekelt Magyarország sikerében. A liberális világrenddel párhuzamosan egy szuverenista-nacionalista tengely erősödik, amelyhez Magyarország már korán kapcsolódott. A második világháború után kialakult globális intézményrendszer fokozatos gyengülése és egy új struktúra megerősödése olyan lehetőségeket kínál, mint például a Béketanács alapító tagsága, amely történelmi jelentőségű pozíciót jelenthet Magyarország számára.

 Donald Trump és Orbán Viktor (Fotó: Alapjogokért Központ)

Magyarország számára nemzetstratégiai és gazdasági szempontból egyaránt kulcsfontosságú a béke, különösen a közép-európai térségben. Az új amerikai vezetés – Brüsszellel szemben – felismeri az elhúzódó háborúk lezárásának szükségességét, amelyben Magyarország Európában kiemelt partner – írja az Alapjogokért Központ elemzésében.

Egy sikeres békefolyamat hazánk stratégiai nyereségét növelné.

Washington a nyugati világ problémáit elsősorban civilizációs és kulturális kihívásként értelmezi, szemben az európai fősodorral, amely továbbra is a migrációt, a multikulturalizmust és a genderideológiai megközelítést tekinti meghatározónak. Az európai elit egyre nyíltabban avatkozik be a magyar belpolitikába annak érdekében, hogy meggyengítse a szuverenista alapú magyar–amerikai együttműködést.

A Trump-korszak első 365 napjának gazdasági hatásai is jelentősek. Tárgyalások zajlanak egy amerikai pénzügyi védőmechanizmusról, erősödnek a vállalati partnerségek, amerikai beruházások érkeznek Magyarországra, valamint együttműködés alakul ki energetikai és tudományos területeken. 

Magyarország mentességet kapott az orosz energiacégeket érintő amerikai szankciók alól, ami hozzájárult az ellátásbiztonsághoz, a rezsi- és üzemanyagárak stabilitásához.

Trump első éve átrajzolta az európai és globális erőviszonyokat, és intézményesítette a Trump–Orbán-korszakot. A washingtoni találkozó lezárt egy konfliktusos időszakot, és stratégiai alapokra helyezte a védelmi, energetikai, pénzügyi és kereskedelmi együttműködést. Mindez növeli Magyarország szuverenitását és regionális súlyát, ugyanakkor fokozza a Brüsszel felől érkező politikai nyomásgyakorlás kockázatát.

Washington az ukrajnai háború lezárására törekszik, ami összhangban áll a magyar érdekekkel, de az európai eszkaláció veszélye fennáll.

Az amerikai–brüsszeli világnézeti szakítás erősíti Magyarország alkupozícióját, miközben növeli az uniós ellenlépések intenzitását. A migrációs fordulat nemzetközi legitimációt ad a magyar határvédelmi modellnek, míg a woke-ideológia visszaszorítása csökkenti az amerikai nyomást, amelynek súlypontja Brüsszelbe helyeződik át.

Az új világrend egyszerre kínál lehetőségeket és kockázatokat. Magyarország akkor jár el helyesen, ha tudatosan bővíti mozgásterét, felkészül az uniós ellenreakciókra, és kitart a bevált szuverenista irány mellett. Egy radikális irányváltás veszélyeztetné ezt a történelmi esélyt.

Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor (Fotó: MTI)