A Zelenszkij-terv gazdasági és demokratikus kockázatokat is jelent

A Politico nyilvánosságra hozta Brüsszel és Kijev legújabb, ötpontos tervét, amelynek célja, hogy Ukrajna már 2027-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz. A gyorsított, részleges tagságot egy esetleges békemegállapodás részévé tennék, miközben a teljes reformok csak később zárulnának le. A terv politikai feltételekkel is számol, köztük a magyar vétó kérdésével. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a gyorsított, részleges tagság nemcsak jogilag aggályos, hanem gazdasági és demokratikus kockázatokat is hordoz, különösen annak fényében, hogy Ukrajna korrupciós helyzete továbbra is súlyos problémákat jelez.

Az európai és az ukrán zászlók az Európai Parlament előtt (Fotó: AFP)

A Politico cikke szerint egy ötlépcsős forgatókönyv rajzolódik ki a terv megvalósítására. Ennek első eleme, hogy Ukrajna már a háború alatt lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, így 2027-re technikailag készen álljon az uniós tagságra. A második lépés az lenne, hogy az ország még a csatlakozáshoz szükséges reformok teljes körű végrehajtása előtt, részleges formában belép az unióba. A forgatókönyv számol a magyar belpolitikai helyzet változásával is: eszerint egy kormányváltás és a Tisza Párt támogatása megnyithatná az utat a terv előtt. Emellett az is szerepel az elképzelések között, hogy sikerül Donald Trump támogatását megszerezni Ukrajna uniós csatlakozásához. Végső lehetőségként pedig a tagállami vétó eltörlése vagy megkerülése is felmerül.

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a gyorsított, részleges tagság nemcsak jogilag aggályos, hanem gazdasági és demokratikus kockázatokat is hordoz, különösen annak fényében, hogy Ukrajna korrupciós helyzete továbbra is súlyos problémákat jelez. Fotó: AFP

 

Ukrajna gyorsított EU-tagsága: jogi falakba ütközhet a brüsszeli terv

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról szóló brüsszeli elképzelések komoly jogi és politikai kérdéseket vetnek fel. A Századvég elemzője lapunknak úgy fogalmazott: az uniós csatlakozás menete világosan, törvényileg szabályozott, és nem teszi lehetővé, hogy egy ország a szükséges feltételek teljesítése előtt taggá váljon – részleges formában sem.

A csatlakozás feltételeit a koppenhágai kritériumok adják: stabil demokratikus intézményrendszer, jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, működő piacgazdaság és megfelelő közigazgatási kapacitás. A Politico által felvázolt ötpontos forgatókönyv első két eleme nyíltan ellentétes ezzel a logikával

 – hangsúlyozta. Hozzátette: a gyakorlat eddig minden esetben az volt, hogy a tagjelölt ország maradéktalanul átveszi az uniós szabályokat, és csak ezt követően írják alá a csatlakozási szerződést, amelyhez minden tagállam jóváhagyása szükséges.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Ukrajna a korrupció elleni küzdelemben csak korlátozott előrelépést ért el, a Transparency International korrupcióérzékelési indexe pedig továbbra is kedvezőtlen képet mutat az országról:

Ukrajna a 180 vizsgált ország közül 36 ponttal a 104. helyen áll, ami még ha egyetlen helyezéssel javult is az előző évhez képest, továbbra is a világ legkorruptabb államai közé sorolja. Nem véletlen tehát, hogy a német kancellár, Friedrich Merz is kizártnak nevezte a 2027-es csatlakozást, hangsúlyozva, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítése évekig tartó folyamat

– mutatott rá az elemző.

The EU is hatching an unprecedented plan that could give Ukraine partial membership in the bloc as early as next year, as Brussels tries to shore up the country’s position in Europe and away from Moscow, according to 10 officials and diplomats, writes @zoyashef for Politico… pic.twitter.com/w5pFjaYB7o

— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) February 10, 2026

– A Politico-féle forgatókönyv harmadik és ötödik pontjai már nyíltan politikai természetűek, melyek a nemzeti kormányok megbuktatására, illetve a tagállami vétó eltörlésére építenek – fogalmazott.

A tagállamok a bővítés kérdésében saját szuverén döntésüket hozzák meg, és ehhez minden országnak joga van

 – mondta el a szakértő. Hangsúlyozta: a vétójog megszüntetéséhez magukat az uniós alapszabályokat kellene módosítani, amihez szintén minden tagállam egyetértése szükséges.

Az elemző szerint az a felvetés is megalapozatlan, hogy külső szereplők – például az Egyesült Államok – érdemben befolyásolhatnák az uniós csatlakozásról szóló döntést, mivel ez kizárólag az EU intézményeinek és a tagállamoknak a hatásköre.

A gyorsított csatlakozás gazdasági következményei sem elhanyagolhatók. 

Számítások szerint Ukrajna belépése a közös agrárpolitikába mintegy 96,5 milliárd euró támogatást igényelne, ami körülbelül húsz százalékkal csökkentené a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági forrásait.

Végül a demokratikus felhatalmazás kérdését is fontosnak nevezte. A Századvég 2026 januári kutatása szerint az európai polgárok többsége elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, Magyarországon pedig az elutasítottság aránya 93 százalék. – A népakaratot figyelmen kívül hagyó bővítési politika nemcsak jogi, hanem súlyos legitimitási válsághoz is vezetne – mondta Ifjabb Lomnici Zoltán.

Borítókép: Az európai és az ukrán zászlók az Európai Parlament előtt (Fotó: AFP)