Emelkedik a terrorkészültség Európában

A Közel-Keleten kialakult helyzet számos ponton lehet hatással az európaiak mindennapi életére. A korábbi tapasztalatokból okulva több kormány rendelt el megerősített készültséget, vagy egyéb biztonsági intézkedéseket az Irán elleni támadás után – már ahol nem kellett a magas fenyegetettségi fokozatokat már korábban bevezetni.

Illusztráció (Forrás: Hans Lucas via AFP)

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni légicsapásai után egyre inkább a félelem és a bizonytalanság uralkodik Európában: több ország is megemelte terrorkészültségét a közel-keleti háború hatására.

Rendőrségi járművek a berlini izraeli nagykövetség előtt az Irán elleni támadás után hozott biztonsági intézkedések részeként (Fotó: DPA/AFP)

Orbán Viktor miniszterelnök hétvégén bejelentette, hogy Magyarország egy fokozattal emeli a terrorfenyegetettségi készültségi szintjét. A terrorcselekmények valószínűségének emelkedésével számolni kell egész Európában, ahogy ez legutóbb is történt, különös tekintettel azokban az országokban, ahol jelentős számú migráns él – hívta fel a figyelmet. 

Magyarországhoz hasonlóan több európai országban megemelték a készültséget, illetve egyéb speciális intézkedéseket léptettek életbe a közel-keleti események nyomán. 

Az is sokat elmond Nyugat-Európa állapotáról, hogy több ország azért nem emelte a készültségi szintet, mert arra korábban már sor került, jellemzően terrorcselekmények miatt.

Franciaországban a Vigipirate terv vészhelyzeti támadás (legmagasabb) fokozatát már nem kellett elrendelni, az ugyanis 2024 márciusa, a moszkvai ISIS-támadás óta folyamatosan hatályban van. A kormány válságtanácskozást tartott, extra rendőri és katonai jelenlétet vezettek be pályaudvarokon, repülőtereken és vallási intézményeknél. 

Laurent Nunez belügyminiszter mozgósította a biztonsági erőket és megerősítette a zsidó érdekek és az iráni ellenzék védelmét, a francia titkosszolgálat iráni terrorcselekményektől tart – írja a Valeurs Actuelles francia hírportál. 

Németországban formálisan nem emelték meg a készültség szintjét, de a zsidó helyszínek védelmét már 2025 júniusában megerősítették, a mostani események hatására pedig szigorították a határellenőrzést a szabotázsakciók lehetősége és az iszlamista radikalizáció miatt. Ausztriában a terrorkészültség a második legmagasabb (4-es) szinten van a 2023-as villachi támadás óta, a kiemelt helyszínekre fokozott figyelmet fordítanak a hatóságok a háború kitörése óta. 

Olaszországban még januárban erősítették meg a biztonsági intézkedéseket, részint a terrorfenyegetettség miatt, részint a közbiztonság javítása érdekében. Róma legforgalmasabb csomópontjain, köztük a Colosseum környékén és a Termini pályaudvarnál páncélozott járművek tűntek fel. A zsidó érdekeltségek és az izraeli nagykövetség védelmét még a tavaly júniusi tizenkét napos háború kapcsán megszigorították, és érvényben maradt a határellenőrzés is a szlovén határon.

Svédországban a 4-es (második legmagasabb) szint a Korán-égetések miatt lépett életbe 2023-ban, és a nemzetközi konfliktusok miatt azóta is fenntartották. 

Belgiumban szintén 2023 óta van érvényben a hármas („komoly”) szint, ami azt jelenti, hogy támadás lehetségesnek és valószínűnek tekinthető. A hatóságok úgy döntöttek, hogy biztonsági okokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra az Izraelhez, az Egyesült Államokhoz és Iránhoz kapcsolódó helyszínek biztonságának biztosítása érdekében hozott konkrét intézkedéseket. Szombaton Antwerpen polgármestere kijelentette, hogy a helyi rendőrség „fokozott éberséget” fog fenntartani a zsidó negyedben a Közel-Keleten folyó konfliktus miatt.

Hollandiában szintén a második legmagasabb készültségi szint van érvényben, tehát a hatóságok valós esélyt látnak egy esetleges támadásra. A szintet legutóbb tavaly decemberben vizsgálták felül. Nagy-Britanniában 2022 óta van érvényben a „jelentős” (substantial) szint. Spanyolország a madridi reptéren vezetett be szigorítást nemrégiben.

Hogy a megelőző intézkedések mennyire fontosak, azt jól mutatja, milyen hatása volt a tavaly tizenkét napos háborúnak Európában és az Egyesült Államokban a terrorizmus előretörése szempontjából. 

Mint arról beszámoltunk, az amerikai belbiztonsági minisztérium akkor figyelmeztetett: kibertámadásoktól kezdve antiszemita cselekményekig kell tartani az Egyesült Államokon belül is akcióktól, az erőszakos szélsőségesség pedig valószínűleg felerősödhet, ha az iráni vezetés vallási felhívást tesz megtorló erőszakra.

Németországban a háború kitörésekor az Amadeu Antonio német közhasznú alapítvány illetékese azt közölte: a németországi zsidókat fenyegető veszély valós, akut és életveszélyes.

Iráni ügynökök évek óta kémkednek zsidó és Izrael-párti célpontok után Európában – azzal a céllal, hogy szükség esetén csapást mérjenek rájuk

– figyelmeztetett a zsidó intézmények védelmének megerősítését sürgetve.

Nem sokkal később Dániában őrizetbe vettek egy állítólag Iránnak kémkedő, afgán származású dán állampolgár férfit, aki Berlinben zsidó célpontok, köztük a Német–Izraeli Társaság székháza elleni terrortámadás előkészítésében vállalhatott szerepet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hans Lucas/AFP)