Őrizzük meg a lángot

– Amikor hallom, hogy több száz lengyel a székelyekről énekel lengyelül, olyankor azt érzem, hogy már csak ezért is megérte ez az egész – mondta Fábián Zoltán, a Hungarica zenekar énekese. A frontemberrel a lemondott lengyel turnéjukról, a koronavírus-járványról és a Trianon századik évfordulójára tervezett első, önálló lemezéről beszélgettünk.

– Haza és hűség. Ez az egyik legnépszerűbb daluk címe. Mit jelent önnek március tizenötödike?

– A mai világban sokszor elfelejtjük vagy nem is értjük, hogy mit jelent a szabadság. Én Erdélyben nőttem fel, mi még éltünk olyan helyzetben, amelyben ez nem volt természetes dolog, hisz nap mint nap meg kellett küzdenünk a magyarságunkért és a szabadságunkért. Az 1848–49-es szabadságharc hősei pont ezért fontosak nekem, mert azért küzdöttek, hogy mi egy szabad, jóléti országban élhessünk. Ezért a vérüket adták, mi meg hajlamosak vagyunk könnyen elhagyni a hazát vagy nem törődni vele. De most kissé lehangolt vagyok, mert tegnap Korondon kellett volna lennem, ahol az önálló akusztikus estemmel léptem volna fel. Ezt sajnos lemondták, pedig most játszottam volna először március tizenötödikén a szülőföldemen, és ez hatalmas élmény lett volna.

– Elmaradt a Nemzeti Dal Ünnepe című hét végi koncertjük is, ahol többek között Kalapács Józsival léptek volna fel. A lengyel turnéjukat is lemondták. Ez mennyire viseli meg a zenekart?

– Keresünk más időpontokat, de anyagi értelemben a földhöz veri a zenekart ez a járvány. Szerencsére nekem van civil foglalkozásom is, de ezt a helyzetet mindenkinek tudomásul kell vennie. Nem jó, ha siránkozunk, mi sem ezt tesszük. Ez van, át kell vészeljük ezt az időszakot.

– Mit gondol a koronavírus megjelenése utáni közhangulatról? Van, aki pánikol, van, aki cinikusan áll hozzá.

– Ha a járványhelyzetet nézzük, azt hiszem, hogy most a bírálatok helyett mindenkinek inkább a megoldásokat kéne keresnie. Nem kellene továbbra is úgy járnunk az utcán, mintha mi sem történt volna, sokan mégis ezt teszik. Egy ilyen helyzetben nemcsak a kormánynak kell helytállnia, hanem az egész országnak is. Nem szoktam ilyen kérdésekben megnyilvánulni, de van, amikor az embernek ki kell nyitnia a száját, és szerintem most mindannyian ki kell álljunk a magyar kormány mellett.

– Mit csinál egy zenész a járvány idején, mikor minden kulturális rendezvény elmarad?

– Én most az első önálló lemezem zenéjét szerzem, hangszerelem a dalokat. Akusztikus lemez lesz, most bőven jut erre időm. Június 4-ére terveztem volna megjelentetni, de most már annak is örülnék, ha karácsony előtt sikerülne. Tavaly kezdtem el az Őrzöm a lángot című önálló koncertsorozatomat a csíksomlyói búcsú idején. Ez egy százállomásos koncertsorozat, amit már nehéz lesz megvalósítani a járvány miatt. Az első önálló lemezemnek szintén Őrzöm a lángot lesz a címe. A nemzeti sorstragédiánk centenáriumának apropójából készül, de én egy pozitív lemezt tervezek, mert Trianon, egy ilyen kemény csapás ellenére is életben maradtunk, még mindig itt vagyunk, még mindig tesszük a dolgunkat. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt ezer évben hány nemzet szűnt meg vagy tűnt el a világ térképéről, ez felér egy csodával.

– A történelemben először fordult elő, hogy egy magyar zenekar teljes lengyel nyelvű lemezt jelentessen meg, a lengyel rádiók, tévék is játsszák a dalaikat. Hogyan jutott eszükbe Lengyelországba „betörni”?

– Már a Székely Vérben, a korábbi zenekaromban akartam egy lengyel–magyar barátságról szóló dalt írni, de ez végül akkor valósult meg, amikor a Hungarica énekese lettem. A két nemzet mindig is barátként tekintett egymásra a több évszázados történelmük során, és szerintem mi ezzel Magyarországon elég keveset foglalkozunk. Mások angolul csinálnak lemezt, de mi ezzel az általános törekvéssel szemben – a történelmi hagyományainkat figyelembe véve – a lengyel nyelvet választottuk. És sikeresen működik a recept, noha eleinte nehéz volt megtanulni a dalokat. Elárulom, hogy egy kedves lengyel hölgy, egy ismerősöm készített fel a lengyel szövegek előadására. Álltam a stúdióban, és voltak olyan sorok, szavak, amelyeket már huszadjára énekeltem fel, de addig csináltuk amíg tökéletes vagy majdnem az lett.

– Könnyen elfogadta önöket a lengyel közönség?

– Nem tudják elképzelni a hogyant és a miértet, de elmondhatatlanul örülnek nekünk. Egyszer Gdańskban, közel ezer kilométerre Magyarországtól éppen egy matrózkocsmában iszogattunk, amikor jött egy lengyel csapat, akik felismertek minket, és egy közös koccintásra hívtak bennünket. De egy székely népdalt is átírtunk lengyelre, az Akkor szép az erdőt, és Tamási Áron híres idézetéből megírtam az Azért születtünk erre a világra című dalunkat. Amikor hallom, hogy több száz lengyel a székelyekről énekel lengyelül, olyankor azt érzem, hogy már ezért is megérte ez az egész. De lengyel nemzeti dalokat is énekelünk, például a Rotát. És ha már lengyel–magyar barátság: Paweł Mąciwodával, a világhírű Scorpions lengyel származású basszusgitárosával is felléptünk Budapesten.