Amikor megnézi az ember Kósa Ferenc 1967-es Tízezer nap című filmjét – amely ha nem is konkrétan tízezer napot mutat be, de a történet egy emberöltőt ölel át –, először arra gondol, hogy a puszta túlélésért való küzdelemről szól ez a film. Pedig ez nem igaz, csak a drámai pillanatok mindig jobban megmaradnak az emlékezetünkben, mint a boldog, harmonikus jelenetek. Ha viszont jobban belegondolunk, vagy vesszük a fáradságot, és többször is megnézzük a Tízezer napot, amely egyébként a magyar és az egyetemes filmtörténet egyik állócsillaga, akkor világossá válik, hogy ez a film nemcsak a parasztságról, a magyarokról, a magyar történelemről szól, hanem magáról az emberi létről is.
Történetek magyar festőzsenik kalandos úton megtalált műveiről
Megjelent a Kieselbach Galéria könyvsorozatának legújabb, reprezentatív darabja.