Nem tudom, milyen idő lehetett aznap, és mennyire lehetett félelmetes az a zúgás, amelyik a Szentlélek lejövetelét jelezte, de ma, itt és most, ha felemelem a tekintetem, azt látom hogyan cibálja a szél az udvarunkon éppen teljes pompájában virágzó vadrózsabokrot. Idebent meleg van, én mégis feltekintve megborzongok. Ünnep van ma, pünkösd vasárnapja, de annyira más ez a pünkösd, mint az előzőek, hogy inkább valami lágy szomorúságot érzek, mintsem felemelő örömet. A barátságtalan időn túl, ennek oka minden bizonnyal kettős: a magyarság egyik legnagyobb ünnepét a járványhelyzet miatt nem lehetett a szokásos módon megtartani tegnap Csíksomlyón és a csak pár nap múlva esedékes trianoni gyásznap századik évfordulója egyaránt beárnyékolja „piros pünkösd napját”.

Amerikában gyűlölik a bevándorlókat, a magyar építész a saját bőrén tapasztalta meg a brutális képmutatást
Megannyi film mesélt már az amerikai álom hamisságáról, az idei díjszezon legnagyobb versenyzője a magyar építészről szóló, A brutalista is e téma egy újabb variációja.