Szebb, mint az eredeti az újraépített Aranyvonat

Az egykori koronaőröknek volt egy álmuk, mégpedig az, hogy újraépítsék az Aranyvonatot. Később egyre több ember álmává vált, és – noha három évtizedbe telt – sok civil egyesület és szervezet összefogásával, munkájával, majd kormányzati támogatással végül rekonstruálták a Szent Jobbot szállító Aranyvonatot. Az 1938-ban, a Szent István-évre készült díszkocsit a kommunizmus idején kitörölték a nemzet emlékezetéből, pedig már korában is kuriózumnak számított, hisz addig soha nem készült ereklyeszállító vasúti kocsi. Az újjáépítése pedig szintén érdekesség, hisz még sosem rekonstruáltak a korabeli sajátságok és a modern vasúti közlekedés szabályainak megfelelő vasúti szerelvényt. Milyen titkos szerkezet rejlik benne? Miért maradt ki Gizella királyné az eredeti vonatról és a tetején lévő Szent Koronának miért csak a főoldala látszik? Mészáros Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum projektmenedzsere mutatta be nekünk a pompás díszkocsit.

Az újraépített Aranyvonat nem múzeumi tárgy, ugyanúgy járhatja az országot, mint az eredeti Fotó: Havran Zoltán

Az újraépített Aranyvonat nem múzeumi tárgy, ugyanúgy járhatja az országot, mint az eredeti
Fotó: Havran Zoltán

Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a Kárpát-medencei hadisírgondozói tevékenységéről vagy Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2015-ben. A magyar kormány az ügyet felkarolva a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukció elkészítésével, így végül a Nemzeti Múzeum koordinálásával valósult meg az eredetit leginkább idéző kocsi megalkotása, ami muzeológiai szempontból komoly kihívást jelentett.

Szent István bizánci stílusú alakja az Aranyvonat oldalán
Fotó: Havran Zoltán

– Mozaikszerűen állt össze az egész, rengeteg ember munkája van ebben a vonatban. Tudtuk, hogy nincs elég pénzünk, de a műszaki munkákat elkezdtük, többek között a futómű és a szerkezet elkészítését. Az eredetire nagyon hasonlító, és a vasúttörténeti parkban ma is látható Da 6404-es kocsit használtuk fel. A díszkocsi megfelel minden szabványnak, ami a vasúti kocsikra vonatkozik, és átment minden vizsgálaton. Az eredeti vasúti kocsi a Magyar Államvasutak dunakeszi főműhelyében készült, és most ennek utódvállalata, a TMH-csoport és a Magyar Vagon tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító végezte a rekonstrukció tervezési és kivitelezési munkáit – mondta Herein Gyula, az alapítvány kurátora, aki „háttéremberként”, szervezőként segítette a rekonstrukciós munkálatokat.

HAMU SEM ESIK LE RÓLA

Milyen lett az új Aranyvonat? Időtállóbb és korszerűbb, mint az eredeti. Ha megnézzük a Szent Jobb díszkocsit, rögtön megértjük, hogy miért hívta Aranyvonatnak a köznyelv. Az Árpád-házi szentek aranypompában, a Szent Koronát idéző aranyos-indás díszítő motívumok között állnak, kissé bizánci stílusban, és ha rásüt a nap, felragyog a szentek glóriája. Az Aranyvonat újraépítésekor sokat vitatkoztak arról is, hogy múzeumi vagy használati tárgy legyen belőle. Szerencsére az utóbbi mellett döntöttek, tehát ugyanúgy járhatja az országot, mint az eredeti – és ez is a távlati cél. Mivel akkoriban 80 km/órás sebességgel járhattak a vonatok, át kellett alakítaniuk a szerkezetét, hogy elérje a 120 km/órás sebességet, és az is kiderült, hogy a tetején lévő Szent Korona és a négy angyal beakadhat a villanyvezetékekbe, tehát ezeket is át kellett alakítaniuk. – Az eredeti díszkocsi elveszett. Csak fekete-fehér fényképek és néhány tervrajz maradt róla. A kollégáim analógiák alapján próbálták kikövetkeztetni a színeit, belemerültek a kor ízlésvilágába. Aranyvonatnak hívták, tehát az aranyszín lehetett a domináns – kezdte vezetését Mészáros Balázs, aki a Nemzeti Múzeum részéről irányította a történeti rekonstrukciót.

„Igazságosság”. Az Aranyvonat a visszacsatolt területekre, így Munkácsra vagy Nagyváradra is ellátogatott
Fotó: Havran Zoltán

A vonat mindkét oldalán négy szent látható, az egyiken Szent Gellért, Szent István, Szent Imre és Szent Kinga, a másikon pedig Szent Erzsébet, Szent László, Szent Mór, Szent Margit, mellettük kettős keresztes és árpádsávos címerek. A kutatómunka során egy furcsaságra figyeltek fel a szakemberek. – A korabeli leírások szerint az egyik oldalon Boldog Gizella látható, ami észszerű lenne, hisz István felesége volt. De a tervezők valamiért az utolsó pillanatban meggondolták magukat, és helyette Szent Kingát festették fel. Tudjuk, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezése egyfajta enyhe németellenes gesztus volt, a kereszténység felmutatása az új barbársággal szemben, talán ezért hagyták ki Gizellát, a bajor királylányt, Szent Kinga ábrázolása viszont a lengyeleknek tett gesztusként is értékelhető – magyarázta Mészáros Balázs.

A díszkocsi oldalai „grafittibiztosak” tehát nem lehet megrongálni. Mivel az eredeti kocsit ideiglenesnek szánták, domborított rézlemezeket használtak hozzá, melyek könnyen tönkremennek, hisz a Szent Jobb országjárására készült, utána leszerelték volna. Az újraépített változatot viszont tartósnak tervezték, a tetején lévő négy angyal időtálló rézöntvényből készült: jól bírják a sebességet, ahogyan a koronamásolat is. Ami valójában nem is a Szent Korona másolata, hisz csak a főoldalát lehet látni, egészen egyszerűen abból a gyakorlatias megfontolásból, hogy nem tudták, melyik oldalán lesz az ünnepség a különféle pályaudvarokon. Középen nyitott, hatalmas üvegajtókat terveztek, hogy a Szent Jobbot menet közben is láthassák azokon az állomásokon, ahol a szerelvény nem állt meg, csak lassított. Ám egy ezeréves ereklyét nem lehetett csak úgy útnak indítani, ezért egy különleges szerkezetet készítettek hozzá.

„Grafittibiztos” angyalok

– A Szent Jobb ereklyetartóját egy rezgéscsillapító szerkezeten helyezték el – ezt a Műszaki Egyetemen tervezték, és ma ismét az egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszékének fiatal mérnökei tervezték újra korabeli dokumentumok alapján. Ez a szerkezet a vasúti zötykölődésből eredő rezgéseket semlegesítette; az volt a cél, hogy a Szent Jobbot kevesebb rengés érje, mint amikor vállon hordozzák körbe a Szent István-napi körmeneten. Elkészülte után megmérték, és kiderült, hogy a szerkezet még kevésbé rezeg, sőt a legenda szerint a próbaúton egy félig elszívott szivart helyeztek a szerkezetre, és a hamu nem hullt le róla – fejtette ki Mészáros Balázs.

EGYSZERŰ ÉS MODERN

A kocsi belsejét, az „előterét” hitelesen tudták rekonstruálni, hisz találtak egy fényképet, melyen a nyitott ajtó mögött látszott a falazat, lambériás, egyszerű berendezése volt. Ám a díszterem és az előtér közötti kis teremről semmilyen képük nem volt, ezért nem „erőltették”, egyszerű teremként rekonstruálták, ide egy Aranyvonatról szóló kiállítást terveznek.

A díszes külsőhöz képest a belseje egyszerű, korához képest modernnek számított
Fotó: Havran Zoltán

– Múzeumi szakemberként nagy kihívás volt, hisz egy vasúti kocsit kell megépíteni. Épületet már rekonstruáltunk, és ki lehetett nyomozni azt, hogy a királyi palotában milyen kárpit borította a Szent István-termet. De itt nem volt kapaszkodónk, és ha azt akartuk, hogy egy működő vasúti kocsi legyen, akkor mindennek tűzállónak kellett lennie. Tűzálló textíliát pedig nem mindenhol gyártanak, különösen nem ilyen színben és minőségben. A kárpitokat Svájcból kellett megrendelnünk, a paszományszalagot és a rojtokat viszont egy magyar cég szőtte az Aranyvonatnak. A rekonstrukció szempontjából a legfontosabb a díszkocsi központi tere volt, amelyben egykor az ereklyét helyezték el. Terveit Urbányi Vilmos készítette, aki az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus kültéri rendezvényeinek díszítéséért is felelt. A fekete-fehér fényképek is érzékeltették ennek a teljes egészében kárpitozott teremnek az egykori pompáját, amely azonban éppen egyszerűségéből, a díszítés visszafogottságából, a különböző anyagokkal való játékból eredt. A kárpitozás színeit az egykori sajtóbeszámolók alapján és korabeli miseruhák segítségével határoztuk meg. Az eredeti teremnek is ilyen volt a világítása, égőcsík, a „motorbicikli” lámpák középre szórták a fényt – mondta Mészáros Balázs.

Ahol nem állt meg, ott csak ablakok mögül láthatták a Szent Jobbot
Fotó: Havran Zoltán

A díszes külsőhöz képest a belső tér méltóságos és tervezésének évéhez képest nagyon modern – elég ha csak a vízszintes csíkozású bordó kárpitokra gondolunk. A következő teremben a gépészetet helyezték el, nem is törekedtek arra, hogy korabeli legyen, hisz semmit sem tudtak róla. Így viszont az újraépített Aranyvonatnak kihangosítója, füstjelzője, fűtése és hűtése is van – ha bármikor mégis ereklyét szállítanának benne, akkor ez feltétlenül szükséges –, de a légkondicionáló rácsokat a korabeli vasúti kocsikon használt mintázat alapján tervezték meg, hogy legalább ez ilyen szempontból legyen hiteles.

A MÁV Nosztalgia Kft. öt évre kapta meg a vasúti kocsi használati jogát, a Magyar Vasúttörténeti Parkban fogják tárolni, és ami még lényegesebb: karbantartani. A mai naptól kezdve bárki megnézheti ott az Aranyvonatot. A készítők azzal számolnak, hogy nemcsak a parkban lehet majd látni, hanem a 38-as vonathoz hasonlóan szintén járni fogja az országot, és ha van rá szándék, akár a csíksomlyói búcsúra is eljuthat.