– Mennyire nehéz bevonni a laikus olvasóközönséget a József Attila-értelmezésbe? – tette fel a kérdést László Laura, az Irodalmi Magazin szerkesztője az online József Attila-konferencia első kerekasztal-beszélgetésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Tverdota György irodalomtörténész, egyetemi tanár szerint általánosságban elmondható, hogy a költészet iránti érdeklődés csökken, míg a próza iránti erősödik. – József Attila költészete azonban még inkább az érdeklődés középpontjában van, sokkal inkább, mint Petőfié vagy Adyé. Bár a hatvanas évek után valamelyest csillapodott az érdeklődés József Attila iránt, de hullámvölgyről talán most sem beszélhetünk – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Mint mondta, épp József Attila-monográfiáján dolgozik, amelyben nemcsak az életművet, hanem az életrajzot is feldolgozza. – Ugyan Szabolcsi Miklós 1963-ban írt egy monográfiát, azóta viszont több mint ötven év eltelt, s más nézőpontból közelítünk József Attilához – közölte az irodalomtörténész. A készülő monográfiához felhasználta a Szabad-ötletek jegyzékét, amelyből, mint rámutatott, a mélyszegénység kultúrája is kirajzolódik.
N. Horváth Béla irodalomtörténész úgy fogalmazott, a szélesebb olvasóközönséget csupán két dolog érdekli József Attilával kapcsolatban. Az egyik a betegsége, a másik a halálának a körülményei. Ám ezekről írni nem az irodalomtörténészek feladata. N. Horváth Béla szerint szükség van az életrajz újraírására. A Szabad-ötletek jegyzékére utalva megjegyezte, hogy az fiatalon szenzációszámba menő olvasmányt jelentett. Azt tanácsolja a mai fiatal generációknak is, hogy el kell olvasni, de ne ebből a műből ismerjék meg József Attilát.
Bókay Antal irodalomtörténész, kritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy József Attila zseniális szövegeket írt, ám életében azért nem vált nagy költővé, mert újfajta költői beszédmódot, a világ dolgaira, tárgyaira építő költészetet hozott létre, amit sokan nem értettek. A barátai sem voltak hajlandók elismerni. Tverdota György hozzátette, hogy a költő elszigetelt értelmiségiként élte le az életét. A proletár közönség nem értette verseit, a polgári közönség köreiből pedig kizárta magát azzal, hogy összeveszett Babitscsal. Élete utolsó két évében a polgári közönség aztán elkezdte értékelni, de amikor végre beérkezett volna, akkor lett öngyilkos. Utóéletéről szólva kiemelték, hogy a 2018-ban megjelent összes tanulmányának és cikkének kritikai kiadása radikálisan átírta a József Attila-képünket, de szükség lenne egy teljes József Attila-biográfiára is.