Debreceni Ősz – Mihály naptól Márton napig

Másfél hónap minden hétvégéjén mulatság lesz a sétálóövezetnek nyilvánított Dósa nádor téren.

A közönség előtt játszik a Flaska Banda, s táncol Turzó Boglárka és Hercz Vilmos Fotó: Gőz József Miklós

Eredeti módon kárpótolja a debrecenieket a Hajdú-Bihar megyei Kölcsey Ferenc Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. a járvány miatt elmaradt őszi eseményekért. A két névnap közötti időszak minden hétvégéjén programot szervez a Debreceni Ősz – kisfarsangi mulatságok Mihály naptól Márton napig keretében a város nemrég felújított, sétálóövezetnek nyilvánított Dósa nádor terén. A sorozat október harmadikán, a Mihály napi vásár naptári idején kezdődött, és november 14-ig tart szombatonként 15–19 óra között.

(Engedtessék meg e sorok írójának egy kis történeti kitérő. Ugyanis egyszer régen, évtizedekkel ezelőtt ő egy szerkesztőségi szoba ablakán nézett ki az akkoriban Tóthfalusinak nevezett – azzal áltattuk magunkat, hogy Misztótfalusi és nyomdász, pedig illegális kommunista és villanyszerelő volt – benzinbűzös és kipufogógázos térre. Arra gondolt: vajon mikor lesz ez a tér csak a gyalogosoké. Idei a felelet: most. A felújítás után.)

Az elmúlt szombati esemény mottója az Itt van az ősz, itt van újra, Petőfi Sándor után. Ez az időszak már a legnagyobb mezőgazdasági munkák utánra esett, amikor nagy tere nyílt a mulatozásnak, lánykérésnek, lakodalomnak. Utóbbinak a zenéjét idézte fel a Flaska Banda népzenei együttes. Akkora hangulat kerekedett, hogy a műsorközlőként helyszínen lévő Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője egyszer csak derékon kapta Turzó Boglárkát, a zenekar énekesét, majd táncra is perdültek a zenekar előtt, káprázatos csárdást járva. A zene és tánc mellett a népművészek is kitettek magukért. Radics László népi iparművész, mézeskalácsos és mások termékeit lehetett megkóstolni, megvásárolni. A kirakodóvásáron kívül megismerkedhettek az érdeklődők például azzal, hogy milyen játékokat, ajándékokat, ékszereket lehet készíteni a természetben ilyenkor fellelhető termésekből, például a vadgesztenyéből. De e napon ülték meg a résztvevők az állatok világnapját is. A bihari Góré játszóháznál pedig mesét hallgathattak a legkisebbek, akik önfeledten szaladgáltak a gépjárművektől mentesített téren.

A közönség előtt játszik a Flaska Banda, és táncol Turzó Boglárka és Hercz Vilmos
Fotó: Gőz József Miklós

Egy hét múlva a következő szombaton már a szintén nehéz, ám vidámabb őszi munka a szüret jegyében látogathatnak ki a térre az érdeklődők, ahol folklór műsorok, régizene és kézműves élelmiszerek várják őket. A szervezők italról is gondoskodnak, mustot és bort is lehet majd inni. Előbbiért és a szőlőért nem kell fizetni, mindenki ihat, ehet kedvére, amíg csak el nem fogy, csak a borért. S ki más lehetne a délután zenésze, mint Heith Lóránt, az érmelléki szőlész és borász, valamint együttese. A zenét a Bordó Sárkány Régizene Rend szolgáltatja.

Két hét múlva, a magyar festészet napján az alkotásé lesz a tér, Palettán az ősz jelszóval. Beavatják a nézőket a festészet, a Debrecenben nagy múltú nyomdászat munkafogásaival, mindenféle festészeti technikával. A hátteret debreceni jazz zenekarok muzsikája adja.

Három hét múlva táncvigalom lesz, és a bőrrel kapcsolatos mesterségek vására kiállítása.

Így megy ez több héten keresztül. A november 14-ig hátra lévő hétvégéken megismerkedhetünk a kelta eredetű Halloween történetével, Samhaintól a töklámpásig címmel. Kísérőzeneként ősi ír–kelta dallamokat játszik a Sonivivius Vappae és a Bran együttes. Novemberben előbb a vadászat és az erdő adja a fő témát (igazi vadászkürt együttes zenéjével), majd jön a végpont, a Márton-nap, amely egyaránt kötődik az evéshez (Márton-napi lúd: aki Mártonkor ludat nem eszik, egész évben éhezik) és az iváshoz (az újbor megkóstolása: A bornak Márton a bírája). Sőt, a térre jönnek más, libával kapcsolatos műveletek, tollfosztás, libatoll metszése írószerszámmá. Mindenki írhat is, ha tud, a maga által metszett tollal. Egyszóval másfél hónapon át minden hétvégén irány a debreceni Dósa nádor tér.