Petőfi a felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szalki szülői házhoz. Ekkor született a megindítóan szép Fekete kenyér című, első itteni verse; egyébként költeményei alatt 110-szer olvasható születési helyként Szalkszentmárton neve. Itt írta a közismert Gyertyám homályosan lobog című versét is. A raktárként is használt épületet az 1956-os forradalom után Majsai Károly fiatal tanár, később múzeumigazgató közreműködésével sikerült úttörőotthonnak megnyerni. Hosszú éveken át kezük munkájával óvták, gondozták a házat, felélesztve ezzel elődeik Petőfi-szeretetét. 1972-től emlékmúzeum.
Az érzéseken nincs mit megmagyarázni
Szalki Bernáth Attila 84 éve itt született, de Pesten él és műfordítóként alkot. A megkülönböztetés szándékával választotta – szülőfaluja iránt érzett szeretete és tisztelete miatt – a Szalki előnevet. A költészetről mély nyomot nem az elemi iskolában megismert versek hagytak benne, hanem a szalki gyerekek körében oly gyakori csúfolódó „versezetek”. Talán az a bizonyos Petőfi-kultusz, a költészetre való nyitottság ide is – és mint mondja, szerencsére belé is – átszivárgott. Alig múlt 18 éves, amikor teljesen árva lett, ezt követően elhagyta szülőfaluját, melyhez mindmáig elszakíthatatlan érzelmi szálak kötik. – A falum iránti szeretetről Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című filmje jut eszembe: „Az érzéseken nincs mit megmagyarázni.” Igen, ezek valahonnan jönnek, aztán vagy elhalványulnak, vagy nem.

Nagyon sok szeretetet kaptam Szalkon – mondja meghatottan. 1950-ben származása miatt nem engedték továbbtanulni. Emiatt gyűlöletet sohasem érzett, de keserűséget igen. Később munka mellett érettségizett, magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett az ELTE-n, majd itt egyetemi doktori címet 1975-ben. Küzdelmes élete során volt földműves, segédmunkás, gépkocsivezető, autó-, villanyszerelő és 25 évig szakmunkásképző iskolai tanár. 1971-től jelentek meg különböző lapokban prózai, publicisztikai írásai, melyek nagy részét a kilencvenes évek közepén három kötetbe gyűjtötte össze és adta ki.