A Régi Ritka nevű, a Régi Nyomtatványok Tára anyagából épülő, folyamatosan gazdagodó adatbázis az intézmény által őrzött legkorábbi nyomtatványokhoz biztosít hozzáférést.
Ezek közül elsőként a bibliofil gyűjtő, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) jelentős történeti forrásértékkel bíró metszetgyűjteményének mintegy ezer darabját teszik virtuális közkinccsé. A XVI. századtól a XIX. századig terjedő időszak magyarországi eseményeinek külföldi recepcióját felvonultató gazdag grafikai anyag egyrészt a könyvtár nagy adományozójának különálló metszetgyűjteményéből, másrészt világhírű Hungarica-könyvgyűjteményéből származik.
A többnyire magyar vonatkozású metszetek műfajukat tekintve elsősorban portrék, város-, vár-, csata- és ostromképek, illetve a kor híres eseményeiről készült képek (királykoronázások, kivégzések stb.), de található köztük térkép, allegória, életkép és tézislap is. A tematikában különösen hangsúlyos a magyarországi török háborúk idejére, a török kiűzésének éveire, a Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc korára vonatkozó képi ábrázolás. A magyar vonatkozású darabok esetében a fő hangsúly a XVI. század első felétől a XVIII. század elejéig tartó szakasz képes forrásanyagára esik. Ebből az időrendi megoszlásból egyenesen következik, hogy a lapok túlnyomó részben fametszet-, rézmetszet- és rézkarctechnikával készültek.
A gyűjtemény több érdekes unikumot tartalmaz. Ezek közé sorolható az az I. Miksa magyar királyt, a hadvezérét, Schwendi Lázárt és a híres végvári vitézt, Thury Györgyöt ábrázoló, egyetlen példányban ismert fametszet, amely a török kiűzésére tett kezdeményezések propagandáját szolgálta.
A lengyeli Apponyi-kastély metszetekkel díszített folyosóján egykor függő képek közül különösen érdekes az Esztergom 1594-es ostromát leíró és ábrázoló lap. A híres augsburgi metsző, Dominicus Custos és id. Hans Schultes augsburgi nyomdász közös műve háromnyelvű (német, latin és magyar) magyarázó felirataival igazi különlegesség.
Egy németalföldi mester kezétől származó Báthory Zsigmond-arckép e korszak grafikusainak munkamódszereiről árulkodik. Míg a kép Báthory Zsigmondot ábrázolja, a felirat Bethlen Gáborként nevezi meg a fejedelmet. A távolság és a háborús helyzet miatt az autentikus portréfelvételeket nélkülöző rézmetsző- és kiadóvállalkozók könnyen nyúltak vissza az elődök portréihoz, hogy kielégítsék a nemzetközi politika küzdőterére lépő új szereplők iránti érdeklődést.