időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo

Harmincöt éves Révész Sándor első szólólemeze

Csatári Bence
2020.12.09. 21:21
Harmincöt éves Révész Sándor első szólólemeze

A Piramist követő némi kihagyás után Révész Sándor 1985-ben, éppen harmincöt éve tért vissza a hazai könnyűzene porondjára. Az ekkor kiadott első szólólemezével a lázadó csöveskorszakot követő új fiatal nemzedék is megismerte őstehetségét, szuggesztív előadásmódját, és persze azt az egyéni hangvételű, igényes rockzenét, amit egész pályafutása alatt képviselt, és ami 1985-re még kiérleltebb lett.

Amikor Révész Sándor 1981-ben kilépett a Piramisból, egy ideig nem aktivizálta magát a könnyűzenei életben. Eleinte ugyan bevitte saját ötletét a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) két vezéréhez, Bors Jenőhöz és Erdős Péterhez, ám nekik nem tetszett a felvázolt zenei koncepció. Ezután egy nemzedék bálványa, amilyen halkan csak lehetett, becsukta maga mögött az ajtót, nehogy azt higgyék a főkorifeusok, hogy megharagudott rájuk, mert erről tényleg nem volt szó. Ahogy fogalmazott:

– Huszonnyolc évesen számoltam azzal – tudatában annak, hogy egyetlenegy lemezgyár van Magyarországon –, hogy nekem talán soha többet nem lesz keresnivalóm ebben a szakmában, amit ezzel a csendességgel tudomásul vettem.

 

Vargabetű a világtengeren

1982 októberében csörgött a telefonja, és egy bizonyos Benedek Tamás klarinétos volt a vonal túlsó végén, aki a poszt megüresedése miatt alig egy hét múlva Hamburgból induló luxushajóra keresett énekest a nyolctagú zenekarába. Mivel volt szabad kapacitása, Révész Sándor igent mondott, és beutazta a fél világot velük, miközben az éppen aktuális világslágereket adták elő az utazó nagyérdemű közönségnek. Tartott mindez fél évig, majd az észak-németországi szigetre, Borkumba mentek, ahol szintén fél évet zenéltek még együtt. Az énekes erre úgy emlékezik: – Ez mind a mai napig szép emlékem, kedves, öreg veteránokat ismertem meg személyükben, akik naprakész, nagyszerű, jó humorú zenészek voltak. – Akkor még talán nem is gondolta, hogy ez az egyéves távollét és az ott szerzett élmények ihletet adnak majd a születendő új lemezéhez.

Lírai dal két napon belül

Noha már korábban megvette, 1983-tól, a hajóút után vonult tizenöt évre az ásotthalmi tanyájára, s erre az időszakra esik élete első szólólemezének elkészítése is 1985-ben. Mindez lemezgyári ösztönzésre történt, Wilpert Imre, az MHV akkori főszerkesztője írt neki Ásotthalomra, és vetette fel az ötletet, hogy mi lenne, ha Presser Gáborral és Sztevanovity Dusánnal alkotnának egy egyéni, igényes hangvételű lemezt. Révész Sándor ezt szakmailag óriási megtiszteltetésként élte meg, ahogy kifejtette: az együttműködés rövid, de intenzív volt, aminek az 1985-ös lemez őrzi a lenyomatát, s ezt „a mai napig szeretettel őrzi a szívében”.

A két lírai szerzemény szövegét azonban egy másik nagyágyú, Demjén Ferenc írta. Révész Sándor erről elmondta: – A Vigyázz a madárra! című dal szövegével elkezdtem foglalkozni, az elejét szépen meg is írtam, miszerint „Ember, a világ két kezedtől sír”, de aztán elakadtam, és egy békegalamb-szimbólum felé tereltem volna a mondandót. Az eleje igen, de ez nem tetszett Pressernek, így javaslatára egyik este felmentünk Demjén Rózsihoz, aki elfogadta az első pár sort, a többit pedig megírta pár napon belül, és letette a Rottenbiller utcai stúdió nagyzongorájára. Ez a zsenialitás.

Révész Sándor az LGT vendégeként énekel egy 1985-ös segélykoncerten
Fotó: MTI/Benkő Imre

Rózsi ezenkívül Presser dallamára írta ugyanerre a lemezre az Én szeretlek című dal szövegét is. Ezt az alig két és fél perces dalt Révész Sándor csillogó kincsnek nevezi, ami csak úgy kicsusszant Presser Gábor ujjai közül, és szinte elájult, amikor először meghallotta. Érdekesség, hogy mindkét lírai dal önálló életre kelt, az Én szeretlek Katona Klári, míg a Vigyázz a madárra! Ruzsa Magdi és Ákos előadásában is ismert lett. Nem véletlenül került előbbi az A oldal, utóbbi a B oldal végére, mert ezek szép lezárásai lettek a zenei és a gondolati sornak. Révész Sándor pedig kifejezetten örül és büszke rá, hogy ilyen jó előadók is feldolgozták ezeket a számokat, mert fiatal lendületet adtak nekik.

Önmagukat túlélő dalok

Az immáron több mint öt évtizede (!) a pályán lévő énekes elmondta, hogy korábban nemigen volt közeli ismeretsége Presser Gáborral. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tisztelte volna a munkásságát, de igazán mély kapcsolat kettejük között az 1985-ös lemez kapcsán bontakozott ki. Mielőtt elkezdtek volna közösen dolgozni, sokat beszélgettek, többször késő éjszakába nyúlóan, és az is előfordult, hogy könnyes szemmel emlegették egymásnak eltávozott családtagjaikat és zenésztársaikat. A lemez készítésekor alkalomról alkalomra újabb és újabb dalokat mutatott a zeneszerző, amikre először szöveg nélküli halandzsával énekeltek.

A szakma és a közönség is elismerően nyilatkozott a lemezről, de hogy miért nem lett ennek folytatása, azt Révész Sándor azzal indokolta, hogy ekkor már benne is mocorgott a zeneszerzői és szövegírói hajlandóság, amit szeretett volna mindjobban kiteljesíteni.

Több kedvence is van erről az albumról, mindamellett, hogy az egészet szereti, úgy, ahogy van. Ezek között említette a Sose repülj az angyalokkal című számot a maga sodró lendületével, vagy a Dés László szaxofonjátékával és Somló Tamás vokáljával színesített Menekülést, amely kifejezetten nagy közönségsikert aratott, amikor 1986-ban egy hónapos országos turnéra vitték a lemezt. Talán a legjobban ezek közé sorolható a szintén dinamikus Ez a válasz is, ami maga a két lábon járó optimizmus ezen a lemezen, amelyet az énekes csibészesen, jó kedéllyel ad elő.

A Nem tudtam, hogy így fáj messze túlélte korát, amit bizonyít, hogy amikor néhány éve egy Demjén-koncerten adták elő Presser Gábor részvételével, óriási hatást ért el. Ezt a számot méltán favorizálták, így nem véletlenül került fel a lemezre nyitószámként, s lett egyértelműen a legnagyobb sláger erről a korongról. Még videóklipet is forgattak róla egy Budapest környéki kőbányában, ami felidézte a Piramis-korszakot is. A felvétel hűvös időben készült, ezért a stáb forró teákkal és kávékkal tartotta életben magát, de ettől függetlenül nagyon jó hangulatban telt. A főszereplőt nem kellett különösebben instruálni, mivel nagyon régre visszatekintő színpadi tapasztalata volt, és a zeneszámot is régóta érlelte magában, így a mozgásába, gesztusaiba nem szóltak bele, azok teljes mértékben szívből jöttek. A piano zenei betét az egyik legérdekesebb része ennek a tételnek, amit az énekes talált ki, a zene hatására ösztönösen tolultak fel belőle ezek a hangok.

Révész Sándor zeneszerzői munkásságának egyik legelső hajtása következik ezután a lemezen Szól a dal címmel, amely szinte misztikus magasságokba emelkedik, Horváth Kornél ütőhangszerei pedig kitűnően kiegészítik a dallamot. A bolond című szám (egyébként van egy ugyanilyen elnevezésű nótája Révész Sándornak az 1993-as lemezén is) egy alig félperces kis scherzo, jelentősen elütve a többitől, amely arról szól, hogy magára gyújtja a házát egy őrült ember. A francia lány és a Porto Morellos című számok pedig egy német zenész, Michael Von Henko alkotásai, akit még a Piramis-időkből ismertek meg, és csak Mikinek becézték. Ő egy Aquarell nevű hamburgi zenekar gitárosa volt, akikkel együtt léptek fel a Kisstadionban 1980. június 15-én, ők voltak a Piramis előzenekara. (A magyarok szerették volna, ha hasonló volumenben viszonozzák a meghívásukat a németek. A visszahívás megtörtént, de nem olyan nagyságrendben, amilyenben a Piramis remélte.) Amikor Révész Sándor még 1982-ben Hamburgból elindult a hajóval, őt is felkereste. Így aztán nem véletlen, hogy épp az utazás körülményeiről szóló, a nagylemez zenei koncepciójából nem kicsit kilógó A francia lány került ki a német zenész kezeiből, amelynek groove-ja az akkori magyar rockzenében teljességgel szokatlan volt, arról nem is beszélve, hogy ebben a számban nincs is ének, csak próza, így némi túlzással és humorral talán ez tekinthető az első rapszámnak Magyarországon.

A szöveg teljesen hiteles, Révész Sándor hajósélményéről, nevezetesen a francia Szabinával kötött – stílszerűen fogalmazva: elég gyorsan zátonyra futott – házasságáról szól.

Karrierje azonban jelenleg is töretlen, és ebben a Piramis mellett szerepe van az első szólólemezének is.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.