Mészöly Miklós a koncentrált elbeszélés híve volt

A XX. századi magyar irodalom egyik legkülönösebb, személyességtől megfosztott, rétegzett prózavilágának, fiktív univerzumának megteremtője a ma száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós Kossuth-díjas író. Az életrajzát, a szövegeit és a művei­ről írt esszéket olvasva egy megpróbáltatásokkal teli, rögös pályakép rajzolódik ki.

Mészöly Miklós megmutatta, miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni az alkotói szuverenitást Fotó: MTI/Tóth István Csaba

Mészöly Miklós Molnár Miklós néven született Szekszárdon, 1948-ban vette fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét. A folyton megújuló pannon táj egész életére és művészetére hatással volt, csakúgy, mint a zene. Gyermekkorában ugyanis Bartók Béla első feleségétől, Ziegler Mártától tanult zongorázni, a Mikrokozmosz darabjain át látta és ismerte meg a zene világát, amelynek szigo­rúan komponált egyszerűsége prózaírói munkásságára is hatott. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán diplomázott 1942-ben. Rá egy évre azonban katonai frontszolgálatra hívták, a háború borzalmaiból menekülve szerb, majd szovjet fogságba esett. Amikor 1944-ben hazatért, fizikai munkásként dolgozott, volt terménybegyűjtő, burgonyabiztos és malomellenőr is. Ezután Szekszárdon lapszerkesztő lett.

Vadvizek címmel jelent meg első novelláskötete, amelyet már Mészöly Miklós néven publikált. Ekkoriban ismerkedett meg Polcz Alaine pszichológus-tanatológussal, a magyar hospice-mozgalom egyik meghatározó alakjával, akit 1949-ben feleségül vett. Kapcsolatuk megrendítő lenyomata, dokumentuma a 2017-ben megjelent A bilincs a szabadság legyen című kötet, amely mintegy ötven éven át tartó levelezésüket adja közre. Mészöly az ötvenes évek elején a bábszínház dramaturgja volt, majd munkanélküli lett, az ezt követő időszakban a Magyar Rádió gyermek- és ifjúsági osztályán vállalt feketemunkát, elsősorban meséket írt. Szabadfoglalkozású íróvá 1956-ban vált, s ugyanebben az évben jelent meg első jelentős műve, a solymásztelepen játszódó Magasiskola című kisregény, amelyből 1970-ben Gaál István rendezett nagy sikerű filmet. Részt vett az írószövetség követeléseit rögzítő nyilatkozat megfogalmazásában 1956-ban, ám emiatt a forradalom után hallgatásra kényszerült.

Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több mesekötet szerzője is
Fotó: MTI/Tóth István Csaba

Az atléta halála (1966) francia nyelven jelent meg először, majd a magyar kiadással egy időben németül is. A Jelentés öt egérről (1967) című elbeszéléskötet címadó novellája megrendítő tanulmány az ember végletes kiszolgáltatottságáról, a holokauszt gyalázatáról. „A szenvedélyes érdekeltség drámáját” követi az ószövetségi templomi nyomozó története, a Saulus (1968). E regényben a koncentrált elbeszélés, a parabolisztikus jelentéssűrítés a létélményt, személyiségállapotot nem mint pszichológiai anyagot, hanem formaalakító műalkotáselemet működteti. Később a különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik meghatározóvá, ezt tapasztaljuk a Megbocsátás (1984) című kisregényben, a kilencvenes évek rövidprózájában és a Családáradás (1995) című regényben is.

Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője is. Ahogy Thomka Beáta irodalomtörténész felhívja rá a figyelmet a Digitális Irodalmi Akadémián olvasható életrajzban, korai rövidprózáit a határozott szituációrajz, a fegyelmezett szerkesztés és az erőteljes atmoszféra jellemzi. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a bölcseleti beállítottság és a formafegyelem szinte minden pályaszakasz meghatározója.

A Magyar Írószövetség elnökségi tagja volt 1990-től, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. A kilencvenes évek elején súlyosan megbetegedett, ám szenvedéseit méltósággal viselte. 2001. július 22-én hunyt el, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Írói munkásságáért 1986-ban Déry Tibor-díjjal tüntették ki. Két évvel később Magyar Művészetért Díjat és Örley-díjat kapott. A Magyar Napló munkatársa volt 1989-ben, egy évvel később beválasztották az írószövetség elnökségébe, s abban az évben megkapta a Kossuth- és a Kortárs-díjat is. A nevét viselő egyesületet 2002-ben, a róla elnevezett díjat pedig 2004-ben alapították. Szülővárosában emlékházat avattak 2005-ben, amely az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum nevet viseli.

Az emberi lét végső kérdései foglalkoztatták, ezeket fogalmazta meg műveiben. „Komolyan hiszem, hogy csak az tud igazán tárgyilagos lenni, akinek minden oka megvan rá, hogy elfogult is legyen” – vallotta. Életműsorozata 1995 óta a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg, születésének centenáriumára Szolláth Dávid írt róla nagyszabású monográfiát.

A kedvenc Mészöly-mondatokra is fény derül

#mészöly100 – a köztünk élő Mészöly Miklós címmel filmet készített a Jelenkor Kiadó a Könyves Magazinnal és a szekszárdi Mészöly Miklós Emlékházzal közösen. Az alkotást az író születésnapján, ma este 20 órától nézhetjük meg a kiadó Facebook-oldalán és Instagram-oldalán. Ugyancsak ma kezdődik az a száz napon át tartó #mészöly100-kampány, amelyben írók, irodalomtörténészek és közéleti szereplők osztják meg az olvasókkal kedvenc Mészöly-mondatukat. Az eseményt Mészöly Miklós írói Facebook-oldalán kísérhetjük figyelemmel.

A Várkert Irodalom Aposztróf-sorozata is a Mészöly-centenáriummal indítja irodalmi szezonját. Január 21-én este 19 órától az író élete, munkássága és Polcz Alainnel kötött, ötvenhárom évnyi házassága többek között irodalmi művek, levelek és visszaemlékezések tükrében elevenedik meg. Az online felolvasószínházzal egybekötött beszélgetésen Juhász Anna irodalmár, Kukorelly Endre író, Surányi András filmrendező, valamint Rujder Vivien és Adorjáni Bálint színművészek működnek közre. Jegyvásárlás a Várkert Bazár oldalán, az esemény linkjén lehetséges.

Január 26-án Szolláth Dávid irodalomtörténész tavaly decemberben megjelent Mészöly Miklós című monográfiájának bemutatója szintén a virtuális térben valósul meg. A nagyszabású értelmezői munka Mészöly Miklós gazdag rétegzettségű pályaképét rajzolja meg a hosszú pályakezdéstől a műformák felbontásán át egészen a kései változatokig. A szerzővel Nagy Boglárka, a Jelenkor Kiadó főszerkesztője beszélget. A közvetítés 19 órától a Mészöly Miklós írói Facebook-oldalon, valamint a kiadó Facebook- és Instagram-oldalán is követhető lesz.