A fővárosi kulturális intézményben annak megnyitása óta bérletes koncertsorozattal szereplő Pannon Filharmonikusok (PFZ) közleményében azt írták, hogy a zenekart az ünnepi hangversenyen Varga Gilbert vezető karmester vezényli, de Bogányi Tibor vezető karmester is színpadra lép – őt most csellóművészként köszöntheti a közönség. A zenekar Bánfalvi Zoltán Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra című művét adja elő ősbemutató keretében. A mű – amelyet Bogányi Tibor felkérésére írt a szerző 2016-ban – a cselló hatalmas hangterjedelmét, színgazdagságát, virtuozitását és többszólamú játékmódját aknázza ki a közlemény szerint. A darab stílusa neoromantikus, számos utalással a jazzre és a filmzenére, az egy nagyzenekarban aktívan dolgozó, klasszikus zenei muzsikus-szerző modern műve. Az estet a Bartók és Kodály szellemi örökösének tartott Veress Sándor Threnos – in memoriam Bartók Béla című műve nyitja. Veress a Bartókot, Kodályt követő magyar zeneszerző-nemzedék széles látókörű, nemzetközileg is elismert képviselőjének számít, fontos tanítványa és kollégája Bartóknak és Kodálynak. 1945-ben, Bartók halála után mások mellett őt is felkérték, hogy komponáljon zeneművet az alkotó emlékére. A lassú karakterű, felettébb melankolikus zenekari darab erőteljes letargiát és elhagyottságérzetet közvetít, nem Bartókot, az örök értékű etalont szemléli, sokkal inkább a hiányát énekli meg, egy véres borzalmak közepette romba döntött Magyarországot. Bartók Béla Divertimento című műve szintén szerepel az est műsorán, amelyet a Bázeli Kamarazenekar karmesterének felkérésére készített a zenekar számára. A vonószenekarra készült mű eredetileg a concerto címet kapta volna, de Bartók végül a divertimento, azaz szórakoztató zene megjelölést alkalmazta rá. Az estet Kodály Zoltán Galántai táncok című műve zárja. Kodály 1933-ban már a Psalmus hungaricus, a Székely fonó, a Háry János és a Marosszéki táncok sikerei után felkérésre komponálta ezt a művét a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának nyolcvanadik évfordulójára. Kodály ekkor már világosan ismerte és terjesztette a magyar népzene és a verbunkos zene eredetének és ősiségének eltérését, és jelentős erőfeszítéseket tett, hogy magyar zeneként az autentikus magyar népzenét ismerjék a XVIII– XIX. századi prímások zenéje helyett. Ennek ellenére a Galántai táncok éppen a hajdani galántai virtuózoknak állít emléket: azon magyar zenészeknek, akik a Filharmóniai Társaság alapításának idején a maguk helyén és a maguk tudásával szolgálták a magyar zenekultúra ügyét. A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója díjmentesen tekinthető meg a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján, valamint a PFZ honlapján és YouTube-csatornáján egyszeri alkalommal, pénteken 19.30 órai kezdettel.
Fotó: Pannon Filharmonikusok
