Mint a főszerkesztő, Kondor Péter János köszöntő írásából kiderül: a lap szerkesztőgárdája úgy véli, hogy Németh „alkotói életútját számos regény, dráma és műfordítás mellett több olyan nevezetes esszé is jelzi, amelyek jelentős ideológiai vagy irodalmi vitákat lobbantottak lángra. E viták nyomán gyakran igyekeztek őt megbélyegezni, a legkülönfélébb politikai skatulyákba zárni, mindezért máig nem alakulhatott ki hiteles kép a szerzőről. Lapszámunk célja tehát alkalmat adni olvasóinknak egy eredeti Németh László-portré kialakítására, amelynek során a szerző valódi szellemi alkatára figyelemmel illeszthetik helyükre az alkotói arckép egyes darabjait.”
Az Irodalmi Magazin mostani számában három Németh László-kutatóval készült interjú is olvasható. A Füzi Lászlóval, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztőjével, a Németh László Társaság elnökével, a Monostori Imrével, a tatabányai Új Forrás egykori főszerkesztőjével, valamint az Ekler Andreával, a Magyar Napló egyik szerkesztőjével zajló beszélgetések az interjúalanyok hosszadalmas és fáradságos Németh László-kutatásai eredményeinek összegzését közlik komoly szakmai megalapozottsággal, ugyanakkor olvasmányos stílusban és az élő beszéd könnyedségével. Ekler Andrea fogalmazza meg, hogy „Németh László gondolkodásának egyik meghatározó eleme a szabadság igénye volt. Levelezéséből is kiderül, hogy számára nem a minősítés, hanem a továbbgondolást generáló, termékeny vita volt fontos.”
Az imént említett nagyinterjúkon kívül a kiadványban számos tanulmány vizsgálja a Németh László-i életművet különböző szempontok mentén és eltérő módszertannal, hiszen a szépirodalom, az eszmetörténet, az összehasonlító irodalomtudomány és a filológia egyaránt jelen van. Kiss Gy. Csaba Németh László Közép-Európa-képéről, Salamon Konrád a népi írókkal való kapcsolatáról, N. Pál József ötvenhatos szerepvállalásáról, Békés Márton „konzervatív forradalmi” eszméiről közöl tanulmányt, ugyanakkor Papp Endre Németh kultúra- és esztétikaszemléletéről, Cs. Nagy Ibolya Sütő András Németh László-élményeiről, Imre László az Irgalom című regény XXI. századi olvasatairól, Szentpály Miklós az író francia kapcsolatairól értekezik, Gelencsér Gábor pedig a Németh László-művek filmadaptációit tekinti át.
