Nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem a színdaraboknak is… A Covid-járvány kezdetekor készült el a debreceni Csokonai Színház a darabbal, két nap múlva vitték volna el a nagyváradi Szigligeti Színház nézőinek, amikor közbejöttek a korlátozások. Eltelt több mint egy év, s a nagyváradiak május 23-án végre láthatták Bornemissza Péter Magyar Elektráját Szabó K. István rendezésében. A címszerepet Tolnai Hella, Klütaimnesztrát pedig Ráckevei Anna alakította.
Fotó: Vigh László Miklós
De mit is várjunk a sorstól egy sorstragédia esetében? Hiszen Bornemisza Péter egy görög sorstragédiát ültetett, pontosabban dolgozott át, miközben görög eredetiből lefordította azt. (S nem latinból, mint korábban gondolták.) A mű terjedelme csaknem kétszeresre nőtt, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem egyszerű fordításról van szó. Bornemisza ugyanis a görög tragédiából keresztény erkölcsdrámát alkotott. Azzal a tanulsággal, hogy az elkövetett bűnöket mindig követi az isteni büntetés.
A Magyar Elektrát többször is korszerűsítették. Legismertebb változata Móricz Zsigmond nevéhez fűződik, ő adta neki mai címét is 1929-ben. A bemutatója két évvel később volt a Nemzeti Színházban.
A debreceniek előadása egy kriptában zajlik, Agamemnón koporsója emlékezteti a szereplőket az elkövetett bűnre, amelynek megtorlására érkezett – noha nem tud róla – Oresztész (Rózsa László), s amely bűnnek Elektra (Tolnai Hella) évek óta a lázában ég.
A nagyváradi előadás, amelyet a Festum Varadinum kulturális eseménysorozat részeként mutattak be, példaértékű. Ugyanis egy határ menti együttműködéssel jött létre, amelynek köszönhetően valósult meg az ottani színház felújítása, és halad az 2022-es befejezés felé a debreceni új játszóhely, a Csokonai Fórum.
