időjárás 3°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

Agyonhallgattak minket – mondta a Trianont kutató Szidiropulosz Archimédesz

Munkatársunktól
2021.06.11. 14:14
Agyonhallgattak minket – mondta a Trianont kutató Szidiropulosz Archimédesz

Szent István-díjjal ismerték el Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító főszerkesztője munkásságát. A görög származású tudósnak elvitathatatlan szerepe van abban, hogy már nem tabutéma Trianon – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díjátadón. 

A Trianon okait kutató Szidiropulosz Archimédesz úgy véli, hogy „agyonhallgatták” őket, mert a történész szakma a mai napig nem akar tudomást venni a kutatóintézet munkájáról, holott a Trianoni Szemléből már harminc kötet megjelent, több mint ötezer oldalnyi terjedelemben. A balliberális sajtónak már száz-száztíz évvel ezelőtt is a közvélemény tudatos és totális félrevezetése volt a célja, ahogyan ma is az – nyilatkozta Szidiropulosz Archimédesz a Gondolának adott interjújában, ahol kitér arra is, hogy

Márton László már az első lapszám megjelenése után számon kérte őket az Élet és Irodalom hasábjain, amiért elővették a kérdést.

Az interjúban kifejti, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban polgárjogot nyert a „politikailag korrekt beszéd” hozzánk is begyűrűzött, és a nemzeti oldalon is teret nyert. Mint mondja,

azért nem mernek sokszor nyíltan diskurzust folytatni Trianon mélyebb okairól, mert félnek, hogy szélsőségesnek, rasszistának, antiszemitának bélyegzik őket.

– A mi oldalunkon is érvényesülnie kell a szabadságnak, az arra való bátorságnak, hogy túllépjünk a manipuláló „korrektség” szellemén, és kiálljunk végre a Trianont kiváltó okok, körülmények feltárása, megismertetése mellett is – szögezi le a kutató.

Szidiropulosz Archimédesz átveszi a Szent István-díjat 2021. június 5-én Fotó: Illyés Tibor/MTI

Szidiropulosz Archimédesz szerint a liberális kifejezés ma már nem szabad gondolkodást, hanem „anarchiát provokáló korlátlan szabadosságot” jelent, mert sokan képtelenek elfogadni, hogy Európa szívében másképpen gondolkodók is vannak, akik nemzetük, családjuk jövőjét féltik, s a hagyományokon alapuló értékeket képviselnek, jövőt képzelnek el.

A kutató arról beszélt, hogy a magyarság sorstragédiájának feltárása által juttatta el a „görög Trianon” mély megismeréséhez és megértéséhez. A négy évszázados oszmán uralom után, az 1821-től 1830-ig tartó görög szabadságharc győzelme tette lehetővé a modern Görögország létrejöttét. A szabadságharctól kezdve, a Nagy Eszme, vagyis a görög irredentizmus égisze alatt a görög állam területileg folyamatosan növekedett, amíg elérte mai formáját.

Szidiropulosz Archimédesz a Trianonhoz vezető külső és belső okokat egyaránt vizsgálja, viszont hangsúlyozza, hogy a közvetlen kiváltó ok a háború elvesztése volt. Megjegyzi továbbá, hogy az 1918-as és 1919-es forradalmakat

„a nemzet jegyében vívták, de a nemzet ellenében. S ahelyett, hogy erőt öntöttek volna a háborúba belefáradt emberekbe – bizalmatlansággal és felelőtlenséggel rombolták a lelkeket, az egész nemzetet.”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.