Próbálok belelátni a lelkekbe

Élni kell, tapasztalni, átélni; és néha bizony pokolra kell menni – mondta Köbli Norbert Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró. A történelmi filmjeiről – A berni követ, Örök tél, Apró mesék, Félvilág, A vizsga – ismert írónak most jelentek meg először nyomtatásban a forgatókönyvei. Interjúnkban arról beszélgettünk, hogy miért érdemes forgatókönyvet olvasni, miért volt szerencsénk Antall Józseffel és mi a magyar filmek Achilles-sarka, no meg a jó forgatókönyv titka.

Fotó: BachPekaryMate

– Ha írna más rendszerváltozás utáni témáról, politikusról, melyik, illetve ki lenne az?

– Van egy új témám, ez is a rendszerváltás körül játszódik, de politikus nincs benne. A többi még titok.

– Most jelentek meg nyomtatásban a filmforgatókönyvei. Ezzel kapcsolatban egy fontos kérdésem van: miért olvassunk forgatókönyvet?

– A forgatókönyvek önmagukban, a film nélkül is izgalmas, átélhető olvasmányok. Félig a regényre, félig a drámára hasonlítanak. Azért érdemes elolvasni őket, mert az eredeti, csorbítatlan vízió van bennük: a forgatókönyvön keresztül közvetlenül lehet találkozni az íróval. Egy nyomtatásban megjelenő forgatókönyv olyan, mint a DVD-ken a rendezői változat: nagyobb, hosszabb, vágatlan.

– A berni követ, Örök tél, Apró mesék, Félvilág, A vizsga. Hogyan fog neki egy forgatókönyvnek? Megtetszik egy kor, egy karakter, egy régi újsághirdetés? Melyik a legkedvesebbje, illetve van olyan, amin ma változtatna?

– Ahogy most újraolvastam a sajtó alá rendezett forgatókönyveimet, örömmel konstatáltam, hogy az eredeti irodalmi víziót – hála a kitűnő rendezőknek – inkább többé, mint kevésbé sikerült átültetni a film nyelvére. Jó filmek születtek. Egyedül az Apró meséknél érzem azt, hogy egy fokkal jobb volt a forgatókönyv, mint az elkészült film.

Köbli Norbert: Félvilág és más forgatókönyvek. Agave Könyvek Kiadó Kft., 2021

– Önnek van kedvenc forgatókönyve, úgy értem, amiből nagyjából meg lehet tanulni, hogyan is kell kinézzen egy jó forgatókönyv?

– Sok kitűnő forgatókönyvíró van, akitől lehet is, érdemes is tanulni. Billy Wilder, James Cameron, Tony Gilroy, a Coen fivérek. A magyarok közül Zilahy, Bacsó, Dobay és sokan mások. De a legtöbbet a kortárs magyar forgatókönyvíróktól tanultam.

– Közhely, hogy a magyar film Achilles-sarka a forgatókönyv. Sajnos a közelmúltban sem győzték meg a kritikusokat az ellenkezőjéről. Mit gondol erről?

– Ez nem igaz. A magyar forgatókönyvek általában erős közepesek. Van köztük sok jó, és vannak egészen kiválóak. A forgatókönyvek sokszor jobbak, mint a belőlük készült filmek, de ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra igaz. Ha bűnbakot keresünk, ha mindenáron meg akarjuk nevezni, mi az Achilles-sarka a magyar filmnek, akkor meg kell értenünk, hogy a film kollektív művészet, sok-sok ember közös munkájának eredménye. Ez az együttműködés aztán vagy sikeres lesz, vagy nem. Ettől lesznek bizonyos filmek jobbak, mások rosszabbak. Hogy milyen csillagzat alatt, milyen művészi és anyagi konstellációban születnek.

– Az ön által írt forgatókönyvek a kritikusok szerint kiemelkednek a magyar mezőnyből. Mit csinál másképpen? Mi a munkamódszere?

– Nagyon érdekel a világ és benne az emberek. Kíváncsi vagyok, mindig figyelek, mindig kutatok. Próbálok belelátni a lelkekbe. Az egyik titok tehát, hogy emberek között kell lenni. Élni kell, tapasztalni, átélni; és néha bizony pokolra kell menni. A másik titok, hogy írni kell. Mindennap, szorgalmasan, átszellemülve. Élni és írni. Ennyi a titok.

Borítókép: Köbli Norbert, Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró (Fotó: Bach Máté)