A háborúban megsebzett, majd a szocializmusban ideológiai alapon módszeresen továbbpusztított budavári palotanegyed helyreállítását célzó Nemzeti Hauszmann programot megvalósító Várkapitányság újabb jelentős lépést tett az 1905-ös fénykor helyreállítása felé.
A királyi palota északkeleti sarkától a várhegy széléig tartó neobarokk kerítés a diadalívszerű Habsburg-kapuval és a turulszoborral aránylag kisebb sérülésekkel úszta meg Budapest 1944-es ostromát. Az 1970–80-as években – ha nem is kifogástalan minőségben – helyreállították a háborús károkat, azonban az elmúlt évtizedek során állapotuk ismét leromlott, ráadásul vízelvezetési problémák is jelentkeztek a kétemeletnyi szintkülönbséget összekötő, kettős lépcsős támfalon.
A Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk remekműhöz a kor legrangosabb díszműkovácsa, Jungfer Gyula az akkoriban oly divatos szecessziós stílusban készítette el a kovácsoltvas kerítéselemeket, amelyek mindegyikén megfigyelhető a növényi díszítmények közt az uralkodó, Ferenc József monogramja is.
Mindez összefügg a Habsburg-kapu elnevezéssel is, amely a magyar honfoglalást jelképező turullal együtt értelmezve az 1905-ös években szimbolikus jelentőségű volt.
A Donáth Gyula alkotta kilenctonnás turul az idei évet mintegy ötven méterrel arrébb, Savoyai Jenő lovas szobra mögött töltötte, ahol a nagyközönség szeme előtt, szabad téren restaurálták.
– A madár testének és talpazatának megbontásával kicserélték a bronzöntvényeket összefogó csavarokat és korrózióvédelemmel látták el az X alakban elhelyezkedő feszített acélvázat, amely a hétméteres szárnyakat merevíti. E szobornál, a repeszek okozta apró lyukak saját anyaggal való pótlása során, ugyanazt a patinamegőrző restaurálást végezték el, amelyet a vár összes bronzszobránál is alkalmaznak
– mondta el érdeklődésünkre Vecsey Ádám fémrestaurátor-szakértő. Mindez azért lényeges, mert ha a patinát eltüntetnék a szobrokról, akkor olyanok lennének, mintha most öntötték volna azokat, márpedig ezzel a történelmet csiszolnák le róluk. A javítási nyomokat kémiai eljárással patinázzák a többi felülethez. Ennek szellemében restaurálták a Halászó gyermekek kútját, Senyei Károly 1900-ban elkészült alkotását is. A művész nevéhez olyan más híres szobrok kötődnek, mint a palota Oroszlános udvarában a Szent István-termet is tartalmazó összekötő szárny bejáratánál álló Háború és béke szoborcsoportok, a Kossuth téri Kúria épületét díszítő fogat, a Triga, a Hősök terén álló királyszobrok közül a Szent Istvánt és II. Andrást ábrázolók, illetve az itteni Halászó gyerekek kútjával rokon vonásokat mutató Vigadó téri Vízcsorgató gyermekek kútja.
A szakértőtől megtudtuk, hogy a restaurátorok nemcsak eltüntették a háborús sérüléseket, de pótolták is a hiányzó részeket: a nádszálakat a harcsával küzdő fiúk háta mögött – ahol zsákmányaik, egy harcsa, egy ponty, egy csuka és egy rák látható –, valamint az őket figyelő bájos kislány jobb oldali copfját.
Eredeti méretben építették vissza a sziklákon álló bronzszobor körüli medencét, ezzel helyreállítva a művész által jó ízléssel kialakított arányokat. A medencekávát akkor kicsinyítették, amikor a szobrot az ötvenes években a VIII. kerületi Rákóczi térre száműzték, majd amikor 1976-ban visszahozták eredeti helyére, akkor sem állították vissza az eredeti állapotokat. A kedves jelenetet ábrázoló szobor tavasztól őszig a jövőben ismét csobogóként működik majd.
Borítókép: A helyreállított Habsburg-kapu és a turulszobor (Fotó: Mirkó István)
