Szirmai Móni a Szovjetunióban született. Beregszászon, amely akkoriban nem Ukrajnához, hanem a nagy kommunista birodalomhoz tartozott. Nem hagyott nyugodni a kérdés, miszerint hol volt jobb magyarnak lenni, a kommunista Szovjetunióban vagy a „demokratikus” Ukrajnában?
Mivel 14 éves koromig ott éltem, így csak a szépre emlékezem. Magyar iskolába jártam, magyarok között nőttem fel. Akkoriban sokan éltünk Beregszászon, mára rengetegen elvándoroltak
– magyarázta az énekesnő, hozzátéve az elborzasztó tényt, hogy a nyelvtörvény miatt manapság sokan ukrán iskolába íratják gyermekeiket.
Mai napig megvannak az ukrán, orosz, lengyel barátaim, akik a Szovjetunióban születtek, s Beregszászon élnek. Nincs közöttünk ellenségeskedés. Az azonban elég furcsa, hogy a kemény kommunista, szovjet időkben lehetett magyarul tanulni, most pedig nyelvi törvények nehezítik az anyanyelvi oktatást
– vélekedett Szirmai Móni, megjegyezve, hogy Kárpátalján élő unokatestvéreivel állandó kapcsolatot tart, amit persze a vírusjárvány meglehetősen megnehezít.
Mivel a Szovjetunióban az orosz mellett a magyar szintén hivatalos nyelv volt, így a zeneiskolában, ahová ötesztendős korától járt, két nyelven oktattak, esetében a zongorát és éneket. Profi karrierje is odakint kezdődött, amikor egy vegyes nemzetiségű zenekarba került énekesnek, mindössze 14 évesen.
Magyarországon a szovjet könnyűzenei életről csak Alla Pugacsova dalai által alkothattunk képet. Szirmai Móni elárulta, hogy nagy ország lévén nagyon sok sztár volt odakint, és cseppet sem maradtak el stílusban a nyugati pop-rock zenékhez képest.
15 esztendősen már Miskolcon élt és tanult az egészségügyi szakközépiskolában.
Elsők között voltam, aki követségi engedéllyel átjöhetett, ugyanis odakint 18 évesen adtak csak útlevelet
– elevenítette fel az akkori történetet.
– A Szovjetunió szétesése után csak ukránul lehetett tanulni, én pedig nem beszéltem a nyelvet, mivel magyar általánosba jártam.
– Hogyan jött az éneklés helyébe a gyógyítás? – kíváncsiskodtam.
– Orvos akartam lenni.
