– Több mint ötvenéves pályafutást tudhat maga mögött a közmédiánál, ahol mindig a magyar nyelv megőrzése, ápolása volt a célja. A megújult Duna Televízió miként tud ebben példát mutatni?
– Ötvenharmadik éve dolgozom a közmédiánál, és ezen idő alatt a magyar nyelv mindig fontos volt számunkra.
Az idén harmincéves Dunát Sára Sándor és Csoóri Sándor álmodta meg, az ő örökségüket szeretnénk továbbvinni. A nemzet televíziója azért jött létre, hogy az anyaországot összekösse az elszakított területekkel, és ezt a magyar nyelv szépségével és a magyar kultúra erejével tegye.
Úgy gondolom, hogy mind a fiatal, mind az idősebb műsorvezetőink törekszenek a magyar nyelv megőrzésére, helyes használatára, a szép beszédre. A közmédiában működő Montágh Testület felügyeletével a beszédtanárok folyamatosan képzik műsorvezetőinket, riportereinket. Kiemelten figyelünk tehát a magyar nyelv ápolására, igyekszünk kerülni az idegen szavak használatát a képernyőn és a rádióban.
– A Duna Televízió évtizedek óta a világ összmagyarságának a televíziója, hozzájárul a magyar identitás, a kultúra, a nyelv és a hagyományok őrzéséhez. Ön mit tart a csatorna legfőbb hitvallásának?
– A közmédia mindig az értékmegőrzést és értékteremtést tartja szem előtt. Emellett igyekszik megerősíteni a nemzeti identitást, vallja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, értékként tekint a családra, vagyis a közjót szolgálja. E fontos alapelvek mentén újult meg a Duna.
– Úgy tudom, hogy a szakmai utánpótlásra is kiemelt figyelmet fordítanak.
– A tehetséggondozás minden területen, így a televíziós szakemberek új generációjának kinevelésében is fontos. Az új műsorvezetők közül néhányat már láthattak a nézők az M2 Petőfi TV-ben, és kisebb szerepekben a Dunán, ám most nagyobb feladatot kapnak. A Duna Televízió megújulásával olyan arcok tudnak megmutatkozni, akik felnőttek ehhez a szerephez.
– Milyen új tartalmakkal várják a nézőket a képernyő elé?
– A Duna mérföldkőhöz érkezett.
Új arculattal, új díszlettel és új műsorvezetőkkel jelentkeznek a megújult és új műsoraink ma, a magyar kultúra napján. Ahogy az imént már mondtam, a közmédia, beleértve a Dunát is, értékként tekint a családra. Ezért fontosnak tartjuk a családokat megszólító műsorokat. A Család-barát című magazinműsorban, amely megújult, látványos díszlettel, több beszélgetőhelyszínnel jelentkezik hétköznap délelőttönként, új műsorvezető párosokat – Rátonyi Kriszta és Fodor Imre, Somossy Barbara és Forró Bence, Novodomszky Éva és Kautzky Armand – láthatnak a nézők hétfőtől.
A Családi körben is új műsorvezető páros, egy színművész házaspár, Verebes Linda és Pindroch Csaba keresi a megoldást a társadalmat érintő kihívásokra vasárnaponként.
Megújul a Ridikül is, lakástalkshow lesz, ám a fontos témákat érintő beszélgetések megmaradnak. Legfontosabb feladatunk, hogy a nemzethez tartozás érzését megéljék az emberek. Éppen ezért indítjuk el az Álmok álmodói című sorozatunkat öt percben, ahol olyan híres magyarokat, köztük írókat, költőket, művészeket, tudósokat, feltalálókat mutatunk be, akik életük során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A magyar kultúra napján Kölcsey Ferenccel indul a sorozat, de a nézők megismerkedhetnek majd mások mellett Kempelen Farkassal, Fekete Istvánnal, Molnár Ferenccel, Bessenyei Ferenccel, Cseh Tamással, Hajós Alfréddal és Béres Józseffel is.
– A szórakoztató műsorok közül melyeket emelné ki?
– A zenei szórakoztató műsorok közül a január 23-i Petőfi Zenei Díjátadót és a január 29-től kezdődő A dal 2022 produkciót, amelynek házigazdája Rókusfalvy Lili és Király Viktor lesz. A megújult zsűriben Wolf Kati, Mező Misi, Ferenczi György és Egri Péter foglal helyet. A nagyszabású dalválasztó négy válogatóadásában összesen negyven szerzeményt mutat be, a döntős dalokat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri majd. A Magyarország, szeretlek! január 30-tól megújult arculattal és díszlettel, új műsorvezetővel, Pindroch Csabával és új csapatkapitányokkal, a népszerű házaspárral, Miller Zoltánnal és Vágó Bernadett-tel tér vissza a képernyőre.
– Megújulnak a vallási műsorok is.
– Úgy gondolom, hogy globalizált, sok tekintetben értékvesztett világunkban a vallási műsorokra nagyobb szükségünk van, mint valaha.
Ezért szeretnénk kinyitni a kapukat az idősek mellett a fiatal generációk, illetve hívők és nem hívők előtt. Egy olyan eligazodási pontot kívánunk nyújtani a nézőknek, ami segít a hétköznapokban. Így az egyes társadalmi jelenségekre és kérdésekre ad válaszokat vallási aspektusból csütörtökönként az Agapé. Fel szeretnénk hívni a figyelmet az önkéntesség fontosságára is, a Jó embert keresünk! című műsorral népszerűsíteni kívánjuk a társadalmi felelősségvállalást, a karitatív tevékenységet. Mindemellett a hetente jelentkező Világ-vallás című vallási híradó az összes felekezet fontos híreit közreadja, de természetesen folytatódnak a vasárnapi szertartás-közvetítések.
– A tartalmi megújulás után beavatna a vizuális megújulás hátterébe is?
– Új arculattal és díszletekkel, izgalmas és letisztult látványvilággal várja a nézőket a nemzet televíziója. A stúdióterekben többfajta beszélgetőhelyszínt alakítottunk ki, így változatosabb és mozgalmasabb formában jelennek meg a tartalmak a képernyőn, továbbá az adott műsor témáihoz illeszkedő, dinamikusan váltakozó háttér fokozza a nézői élményt.
A legmodernebb technológiával felszerelt környezetben készítik a műsorokat a képernyőn és a színfalak mögött dolgozó kollégák, akik gondolataikkal, ötleteikkel, kreativitásukkal hozzájárulnak az értékes tartalmak létrehozásához. A látványos és minőségi változás pedig végigkíséri az egész évet.
– Ma este főműsoridőben láthatják a nézők a Herczegh Ferenc 1917-es színdarabjából készült romantikus játékfilmet, a Kék rókát, ami egy különös szerelmi történetet mesél el. A filmkínálatot illetően mire számíthatunk a jövőben?
– Az elmúlt évtizedekben a Duna Televízió számos magyar gyártású nagyjátékfilmet képernyőre tűzött, s ezt szeretnénk folytatni. Ezért a jövőben igyekszünk a minőségi, új magyar és európai filmek közül minél többet bemutatni. Emellett persze régi magyar filmeket is láthatnak nálunk a nézők.
