Daliás időkről szól a XXI. század igrice, Tóbisz Tinelli Tamás

Mikor a XXI. század igrice, Tóbisz Ti­nelli Tamás dalolni kezd, éneke nyomán éppen úgy bomlik ki az Anjou-kori Magyarország képe, benne pedig a legendás lovag, Toldi Miklós alakja, ahogyan azt Arany János Toldijának Előszavában olvashatjuk: „Rémlik, mintha látnám termetes növését, / Pusztító csatában szálfa-öklelését, / Hallanám dübörgő hangját szavának, / Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

Daliás idők kelnek életre, a legenda, a néphagyomány és a történelmi tények összefonódásából jön létre az egység, amely olyan régóta szétesett már a magyarság tudatában. Felsejlenek az eszmék, amelyek évszázadokon keresztül magától értetődően éltek a néplélekben, mint a hazaszeretet, a hősiesség, a bajtársiasság, a tisztesség, az önfeláldozás.

A magyar történelem során számtalanszor emelkedtek ki olyan hősök, akik vezércsillagként mutatták az utat, s akik a mai napig példaként állnak előttünk. 

Gondoljunk csak – Hamvas Béla szavaival élve – a megvillant szemű királyainkra: Szent Lászlóra, IV. Bélára, Mátyásra; vagy Hunyadi Jánosra, aki megálljt parancsolt az addig legyőzhetetlennek tűnő török hadseregnek, ezzel megmentve a keresztény Nyugatot, annak segítsége nélkül; és a végváriakra. Sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medence magyarságának az elmúlt több mint ezer évben olyan sors jutott, amelyen csak hasonló nagy héroszok segíthették át időről időre.

A XIV. században ilyen volt Toldi Miklós is, aki nem csupán Ilosvai Selymes Péter és Arany János képzeletében élt, hanem a valóságban is, amit hazai és külföldi oklevelek egyaránt igazolnak. 

Korának elismert harcosa, Nagy Lajos király lovagja volt. A középkori források kezdetben Meggyesi Simon familiárisaként, sárosi alispánként tartják számon, majd megkapja a pozsonyi alispáni és mellette a pozsonyi várnagyi címet is. Később az esztergomi érsek szolgálatába lép már lovagként. A király aztán a Szentszék javainak védelmére indított hadjárat vezetőjévé nevezi ki, mely során győzelmet arat a pápai területeket megszálló Milánó serege felett, de az angol és magyar lovagokból álló fehér csapatnak szintén ő volt az egyik vezére.

Daliás idők voltak ezek, nem véletlen, hogy trilógiájának középső részéhez – amely végül Toldi szerelme lett – eredetileg ezt a címet választotta Arany János, és ezekbe a daliás időkbe vezet Tóbisz Tinelli Tamás zeneszerző, énekes, verséneklő, a Misztrál együttes alapító tagja is azonos című előadása során, 

amely több mint koncert; a középkori magyar lovagi történelem elevenedik meg a történetmondás és az ének ötvözetén keresztül. A klasszikus zene és a magyar népzenei hagyomány elemei közé akusztikus-rockos hangzás vegyül, miközben a szemünk előtt pereg le Arany elbeszélése, némi irodalmi kitekintéssel fűszerezve.

1345-ben járunk, mikor is a tatár seregek betörnek Moldovába. Toldi Miklós ebben az időben éppen bujdosik, ahogy Ilosvai is megírja: „Történék, hogy ismét esék gyilkosságba, / Melyért következék néki bujdosása.” 

Lackfi Endre csapatait ekkor egy vértes, páncélos, talpig felfegyverzett vitéz segíti győzelemre, aki a nép ajkán a sírjából kikelt Szent Lászlóként maradt fenn, Arany János szerint viszont nem más volt a rejtélyes lovag, mint Toldi Miklós, aki aztán többször is feltűnik álruhában. Ahogy Arany papírra veti: „Bújdosott vadonban, Vértesen, Bakonyban.” Menedékre lelt egy monostorban, ahol szolgálatot vállalt, bűnbánatot gyakorolt, böjtölt, majd nyoma tűnt. Ugyanebben az időben a nápolyi hadjárat közben pej paripáján ott terem egy rőt barát, „S zúgatja temérdek karikás ostorát.” A csuhás bizony magát a királyt is megmenti, így aztán Toldi Miklós végül – ahogy a költő fogalmaz – „Szegre akaszthatta bujdosása gondját”.

Nekünk, verszenésítőknek az a küldetésünk, hogy újra megszerettessük a költőket, a verseket az emberekkel

– vallja Tóbisz Tinelli Tamás, aki szerint a vers olyan, mint az elixír, hiszen óriási tudást sűrít néhány mondatba. Már tizenkét évesen próbálkozott verszenésítéssel, éppen Arany Toldijával. A ­Daliás idők pedig azóta is élnek a szí­vében; dupla lemezén Nagy Lajos király korának kultúrája elevenedik meg, felcsendül a lírikus Arany néhány jól ismert verse, valamint ritkábban felidézett Arany-költemények is helyet kaptak.

Aki pedig az élő muzsika varázsára vágyva csöppenne szívesen az egykori magyar lovagi életbe, az február 25-én megteheti Nagymaroson, ahol Tóbisz Tinelli Tamás történetei mellé középkori ételeket és borokat is kínálnak majd.

Borítókép:Tóbisz Tinelli Tamás (Fotó: Papp Lajos)