A világraszóló magyarok világformáló találmányainak tárlatán, a Millenárison olyan tudósok munkásságával is megismerkedhetünk, akik az 1848–49-es szabadságharcban aktívan részt vettek. Életrajzukat böngészve számos hazafias történet bontakozik ki a szemünk előtt. A magyar sokoldalúság és zsenialitás talán még inkább tetten érhető a szükséghelyzetben, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy
vegyészből hadügyminiszter, tábornokból térképészgyárosból ágyúöntő és kolerabiztosból pénzügyminiszter lett egyik pillanatról a másikra, de volt olyan egyetemi tanár, aki nemzetőrré vált, a vegyész pedig lőporgyárat irányított.
Kossuth Lajos például 1831-ben még kolerabiztos volt, aki Zemplén megyében igyekezett megfékezni a járványt. Görgey Artúr polgári végzettsége vegyész, és 1848 előtt még tudományos folyóiratokban publikálta számos kiemelkedő eredményét. Czetz János, Bem József vezérkari főnöke földrajztudós és térképész volt. Ganz Ábrahám az ágyúgyártást vállalta, és ágyúinak csövére a „Ne bántsd a magyart!” feliratot vésték, amiért le is tartóztatták és katonai bíróság elé állították.
Kossuth Irinyi Jánost bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével, őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt, később őt is börtönbüntetésre ítélték. Az egyetemi katedrán latin helyett magyarul először Jedlik Ányos tartott előadást 1845-ben, a forradalom évében már nem taníthatott, még a szertár kulcsait is elvették tőle, ő pedig nemzetőrnek állt. A szabadságharc után csak német nyelven oktathatott.
Különleges színfolt a kiállításon Széchenyi István, hiszen a XIX. század első felének meghatározó politikusa, az első felelős és független magyar kormány közlekedésügyi és közmunka minisztere a reformkor influenszereként mutatkozik be.
Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.
Borítókép: Álmok álmodói kiállítás (Fotó: Éberling András)
