Hely az Isten tenyerén

Van-e elegendő hely az Isten tenyerén, vagy másként: teljesen elidegenedett és érzéketlen világban élünk? Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című filmje megtörtént esetet dolgoz fel, egy olyan történetet, amelyben egy idős nő kilakoltatásához a rendőrségen, a tűzoltóságon, a mentőkön, a katasztrófavédelmen kívül még a túsztárgyalókat is ki kellett hívni.

Vannak egyszerű kilakoltatások. Ezek úgy néznek ki az esetek döntő többségében, hogy az adós nem tudja fizetni a felvett hitelét. Ilyenkor az ember még visszanéz egy percre. Kis meghatódás, aztán kotródás. Mert kotródni kell, ilyen a világ. A szegénység ­amúgy is olyan lett, mint egy udvariatlan gesztus. A győztesek világát éljük. Aztán néha hiba csúszik a rendszerbe, mert valaki nem akar kotródni. Erről szól Fazekas Máté ­Bence Kilakoltatás című, 2021-es filmje, amely a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának támogatásával jött létre. Arról szól, hogy vannak emberek, akik nem értik. Nem értik, miért kell költöz­niük, mert ők nem tettek semmit. Az ­megint csak más kérdés, hogy a gyerekük mondjuk csinált valamit, esetünkben temérdek adósságot, amelyben ők is benne vannak, ha másként nem, akkor kezesként vagy adóstársként. De akkor sem értik. És nem szeretnének elmenni.

A film megtörtént esetet dolgoz fel, amikor egy idős nőhöz ki kellett hívni a rendőrségen, a tűzoltóságon, a mentőkön, a katasztrófavédelmen kívül a túsztárgyalókat, a temérdek kutyájához a sintért, állatkerti dolgozót, kommandósokat.

Látjuk tehát, hogy vannak olyan esetek, amikor valaki nem akar menni. Hiba csúszik a gépezetbe, de minden hivatalos szerv tudja, milyen másik hivatalos szervet hívjon fel, ha segítség kell. Épp csak az ember, akit ki akarnak lakoltatni, nem tudja, kit hívjon. A film kendőzetlenül mutatja be, hogy annak, akit ki akar lakoltatni egy bank, annak nincsen kit felhívnia. Az egyedül van. Döbbenetes látni azt is, ahogy elaltatják a hivatalos szervek a kutyáit, persze csak kis időre, majd otthagyják, ha ébrednek, menjen mind a maga dolgára, a gazdájukat már kereshetik, nem lesz ott.

A film legemlékezetesebb pillanata, amikor az idős nő hívja a fiát, hogy segítsen, amúgy is övé volt a hitel, amit nem fizetett.

A telefon kicsöng, és mi, nézők látjuk a rendőröket, mentőket, tűzoltókat, sintéreket, kommandósokat, kilakoltatás ellen tüntetőket, szomszédokat, látunk mindenkit, ahogy várakozik, reméli a csodát, az idő is megáll, mert ettől a választól dől majd el minden, a telefon csak csöng, csöng, aztán persze nem veszi fel senki.

Ebben a filmben nincsenek csodák.

Fazekas Máté Bence temérdek kérdést tesz föl a filmje révén, aztán szinte semmire nem kapunk választ. Nem azért, mert nincsenek válaszok, hanem azért, mert a válaszokkal magára hagyja a rendező a nézőt. A film főszereplője a végrehajtó, aki a forgatókönyv szerint némi jellemfejlődésen megy keresztül. Nem túl hitelesen. Vagy inkább arról van szó, hogy a főszereplő minket, nézőket képez le, mi fejlődünk a film nézése közben. Mert a valóságban a végrehajtó, meg aki megvásárolja az olcsó ingatlant, az inkább nyerészkedik. És nincs is annál nagyobb dráma, mint mások könnycseppjeinek tengerében fürödni. Bár ez a film fölment mindenkit, ami az egyik nagy dramaturgiai hibája. Afféle posztmodern maszatolás. Azt mondják az alkotók: mindenki nézőpontját meg lehet érteni.
A film másik hibája az, hogy belekezd egy családi drámába is, mintha nem bízna saját történetének drámai erejében.

Egy olyan konfliktus ábrázolását látjuk, amely arról szól, milyen következményekkel jár, ha a szőnyeg alá söpri az ember a problémáit. Például azt, milyen érzés végrehajtóként mások nyomorúságán nyerészkedni. Az alapszituáció szerint a lánytestvér abból írja a doktoriját, hogyan lehetne megakadályozni a kilakoltatásokat, a fiútestvér viszont kilakoltatásba kezd, ez az első munkája. Viszi tovább az apai örökséget. A néző pedig rendkívül zavarban érezheti magát a film végén, mert egyrészt rendnek kell lenni, így működik a világunk, másrészt viszont embernek kell lenni, ugyanis mindenkinek van hely az Isten tenyerén. Illetve majd meglátjuk. Lesznek még meglepetések.

Borítókép: A bizonytalan végrehajtó és a széplelkű rendőrnő igyekszik menteni a menthetetlen helyzetet (Fotó: Budapest Film)