A film nem volt mentes a korabeli kritikáktól. A vérengzések hiteles bemutatása, a tömeggyilkosságok megítélése komoly indulatokat szült a közvéleményben. A témaválasztás és annak boncolgatása a 60-as évek magyar–jugoszláv politikai viszonyában nem tűnt egyértelműen jó döntésnek. A történészek és filmkritikusok azonban abban teljesen egyetértettek, hogy a film a tárgyilagosság jegyében próbálja a történteket és a nemzeti öntudatot kihangsúlyozni. Ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy az alkotás a következő évben elnyerte a Magyar Játékfilmszemle és Karlovy Varyban a nemzetközi filmfesztivál fődíját is.
A film technikai nehézségeinek megoldásairól Kovács András operatőre, Szécsényi Ferenc gondoskodott. A börtönjelenetek stúdióban történt forgatásáról így emlékszik vissza:
Nincsenek ablakok, nincsenek világítótestek. Minden oldalról világítani kellett, hogy kioltsuk az összes árnyékot, ugyanakkor a nézőnek ne tűnjön fel, hogy nincsen lámpa. Ez hozza össze a külső és a belső helyszíneket. A havas Dunát, ahol a szörnyű bácskai tömeggyilkosság megtörténik, és a cellát, ahol a vérengzések résztvevői felidézik a történteket.
A külső helyszínek megtalálása nem volt egyszerű feladat. Az Újvidéki helyszíneken történő forgatás lehetősége fel sem merülhetett, hiszen a cselekmény nagyon érzékeny történelmi eseményekről szól, és nem lett volna szerencsés semmilyen módon az eredeti környezetben elkészíteni a filmet. Másrészt a produkció kis költségvetésből dolgozhatott, így ez is behatárolta a lehetőségeket.
Ezért leginkább a magyar főváros maradt mint forgatási helyszín. A már említett börtönjelenetek mellett az egykori újvidéki katonai parancsnokságnak helyt adó báni palota egyes belső helyszíneinek is stúdió adott otthont.
Ugyanakkor a parancsnokság bejárata, illetve a vezérkari tájékoztatást bemutató jelenetnek a mai Péterfy Sándor utcai kórház főépülete és annak aulája biztosított helyszínt. A Péterfy Sándor utca 8. szám alatti intézmény központi épülete, jellegzetes modern építészeti stílusával remekül illeszkedett a filmhez. Hültl Dezső tervei alapján a volt Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, röviden Mabi-kórház 1934-ben épült. A tágas előcsarnokot széles, tagolt ablakok veszik körbe. Az emeleti galéria íve nagyon szép belsőépítészeti megoldás. A két oldalról lefutó, márványfallal bezárt és fafaragással díszített lépcsősor pedig valódi arisztokratikus megjelenésre utal. Nem véletlen, hogy a filmben is feltűnik, amikor az altábornagy kiadja a parancsot a tisztogatásra.
Itt forgott – Főszerepben Magyarország 
