Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 14. rész

A Hideg napok a második világháború legmegrázóbb napjairól, a Délvidéken történt bácskai tragédiáról szól. A magyar hadsereg máig vitatott hadművelete, etnikai tisztogatása súlyos emberáldozatokat kívánt. A rendező nem kevés feladatra vállalkozott azzal, hogy egy sajátságos nézőpontú drámai műben rekonstruálja a történelmi tényeket. A Cseres Tibor által írt regény adaptációjában négy katonai felelős várja a bíróság ítéletét. A főszerepekben Latinovits Zoltánt mint Büky őrnagyot, Darvas Ivánt Tarpataki főhajónagyként, Szilágyi Tibort Pozdor zászlós szerepében, míg Szirtes Ádámot Szabó tizedesként láthatjuk. Visszaemlékezésükben választ próbálnak keresni saját felelősségükre, elkövetett tetteikre. A történet négy különböző szempont szerint elemzi szerepüket, ami a film készítésekor merész dramaturgiai húzásnak számított.

Basa Balázs–Názer Ádám
2022. 04. 10. 7:50
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A film nem volt mentes a korabeli kritikáktól. A vérengzések hiteles bemutatása, a tömeggyilkosságok megítélése komoly indulatokat szült a közvéleményben. A témaválasztás és annak boncolgatása a 60-as évek magyar–jugoszláv politikai viszonyában nem tűnt egyértelműen jó döntésnek. A történészek és filmkritikusok azonban abban teljesen egyetértettek, hogy a film a tárgyilagosság jegyében próbálja a történteket és a nemzeti öntudatot kihangsúlyozni. Ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy az alkotás a következő évben elnyerte a Magyar Játékfilmszemle és Karlovy Varyban a nemzetközi filmfesztivál fődíját is.

A film technikai nehézségeinek megoldásairól Kovács András operatőre, Szécsényi Ferenc gondoskodott. A börtönjelenetek stúdióban történt forgatásáról így emlékszik vissza:

Nincsenek ablakok, nincsenek világítótestek. Minden oldalról világítani kellett, hogy kioltsuk az összes árnyékot, ugyanakkor a nézőnek ne tűnjön fel, hogy nincsen lámpa. Ez hozza össze a külső és a belső helyszíneket. A havas Dunát, ahol a szörnyű bácskai tömeggyilkosság megtörténik, és a cellát, ahol a vérengzések résztvevői felidézik a történteket.

A külső helyszínek megtalálása nem volt egyszerű feladat. Az Újvidéki helyszíneken történő forgatás lehetősége fel sem merülhetett, hiszen a cselekmény nagyon érzékeny történelmi eseményekről szól, és nem lett volna szerencsés semmilyen módon az eredeti környezetben elkészíteni a filmet. Másrészt a produkció kis költségvetésből dolgozhatott, így ez is behatárolta a lehetőségeket.

Ezért leginkább a magyar főváros maradt mint forgatási helyszín. A már említett börtönjelenetek mellett az egykori újvidéki katonai parancsnokságnak helyt adó báni palota egyes belső helyszíneinek is stúdió adott otthont. 


Ugyanakkor a parancsnokság bejárata, illetve a vezérkari tájékoztatást bemutató jelenetnek a mai Péterfy Sándor utcai kórház főépülete és annak aulája biztosított helyszínt. A Péterfy Sándor utca 8. szám alatti intézmény központi épülete, jellegzetes modern építészeti stílusával remekül illeszkedett a filmhez. Hültl Dezső tervei alapján a volt Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, röviden Mabi-kórház 1934-ben épült. A tágas előcsarnokot széles, tagolt ablakok veszik körbe. Az emeleti galéria íve nagyon szép belsőépítészeti megoldás. A két oldalról lefutó, márványfallal bezárt és fafaragással díszített lépcsősor pedig valódi arisztokratikus megjelenésre utal. Nem véletlen, hogy a filmben is feltűnik, amikor az altábornagy kiadja a parancsot a tisztogatásra.

 

A havas, kisvárosi utcai jelenetek ideális helyszínét a stáb nagyrészt Óbudán a Miklós tér, a Folyamőr és a Laktanya utca környékén találta meg.

De feltűnik a korabeli Újpest is néhány kis utcácskával melyeket a Rákospalota-Újpest vasútállomás környékén kell keresni, hiszen az állomás is többször szerepel a filmben. 

A bevagonírozásra várakozókat a katonaság, a csendőrséggel együtt folyamatosan szelektálja. A több mint 150 éves állomásépület történelme, egyébként a valóságban is összekapcsolódott a háború borzalmaival. 1944-ben a német csapatok itt tették vonatra a deportált pesti zsidó emberek több csoportját is. 

A háború vége felé a forgalmas vasúti szállítás és a stratégiailag fontos csomóponti szerepe miatt a szövetségesek többször is bombázták az állomást és környékét. Bár a bevonuló szovjet csapatok hamar helyreállították az állomást és a síneket, a vasúti villamossági berendezések teljes rekonstrukciójára csaknem ötven évet kellett várni. Az állomás eklektikus épülete számos magyar és nemzetközi filmben szerepelt azóta, legtöbbször vidéki vagy külföldi helyszíneket alakítva.
 

Rákospalota-Újpest vasútállomás. Jelenet a filmben: 00:32:22-től, 00:36:6-ig           Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

Szintén a negyedik kerületben találjuk azt a dunai partszakaszt, ahol a kivégzési jelenetekkel kapcsolatos képsorok egy része játszódik. Ennek pontos helyszíne a 2005-ben végleg bezárt Tunsgram strand, az egykori újpesti Lidó. A híres múltra visszatekintő közkedvelt fürdő 1938-ban nyílt meg a közönség előtt. Az újpesti Duna fürdőnek hívott strand több medencével és egy nagyméretű csónakházzal is büszkélkedhetett. A telephelyen a medencék megvilágítását – Európában akkor egyedülálló módon – a víz alatt tervezték látványosan megoldani. A későbbiekben még egy központi medence kapott helyen a fürdőben, melynek ikonja lett a gomba formájú szökőkút. Ez a filmben is kivehető, amikor Pozdor zászlós a teherautóval megérkezik a partra. A likvidálásra váró embereket a télen leeresztett üres medencéken át nyomorúságos módon terelik a folyó felé. A strand sajnos mai lepusztult, folyamatosan rohadó, gazzal benőtt állaga apokaliptikus állapotokat idéz. 

A téli partszakaszhoz és a jeges jelenetekhez a Ráckevei-Duna-ágat is használták az alkotók.

 A hamuszürke és ködös snittek elfedték a dunai kisváros arculatát, így a helyszín nem árulja el, hogy nem a fővárosban járunk.

Ráckeve, Duna-part. Jelenet a filmben: 01:10:03-tól, 01:15:26-ig        Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám


 A Hideg napok nyomasztóan igaz története és dermesztően rideg képi világa erőteljesen visszaköszön a külső helyszíneken. A valóban télen forgatott film, a csípős zord hideg, alapvetően meghatározza a film hangulatát. Bár sokszor látunk csendes utcákat, és kihalt tereket, mégis folyamatosan olyan érzésünk van, hogy a tavasz, az enyhülés pillanata sosem fog megérkezni.


 

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Ötlettől a filmig. Magvető kiadó. 1980.; http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/profiles/szecsenyi2.hu.html ; https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCltl_Dezs%C5%91 ; http://bpxv.blog.hu/2012/08/31/rakospalota-ujpest_vasutallomas ;  https://hu.wikipedia.org/wiki/Tungsram_strand ; http://fovarosi.blog.hu/2014/08/26/10_eve_rohad_a_tungsram_strand_ujpesten 


Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Filmarchívum)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.