Sándor Antal számos köztéri munkája megtalálható többek között az egri bazilika előtt és városában, Zsámbékon, de Párizsban – ahol tanulmányait is folytatta –, illetve Wiesloch városában is. Életét és művészetét a kezdetektől fogva meghatározta az otthonról hozott, mély keresztény hit.
A kiállítótérben körbetekintve többségében vallásos témájú alkotások néznek vissza ránk,
Jézus Krisztus fájdalmas tekintetével vagy a Madonna törékeny alakjával találkozunk.
– A Feltámadás, hit – zene, teremtés című tárlat nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is tekint.
Azokat az utakat tárja fel, melyeken keresztül a lélek harmóniája, nyugalma helyreállhat, amelyek a szakrális értékek újraértékeléséhez vezethetnek el mindnyájunkat
– üzente Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Monszpart Zsolt, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) főigazgatója tolmácsolásában.
– Európában ma számos nemzet elveszítette identitását, nem törődik saját kultúrájával, múltjával, hagyományaival. Azonban rengeteg alkalommal bebizonyosodott már a világtörténelemben, hogy egy nép valódi erejét és megmaradását nem a pillanatnyi hatalom határozza meg – hangzottak a miniszter szavai, amelyek így folytatódtak: a magyar kultúra pártatlanságát az adja, hogy egyedülálló művészetünk szerves összhangban van a magyar nép lelkével múltjával, hagyományaival, hitvilágával, a Kárpát-medence természeti szépségével. Kásler Miklós üzenete szerint ennek az összhangnak köszönhető, hogy a világon mindenhol felismerik a sajátos magyar kultúra elemeit.
– Sándor Antal tárlatán Isten, ember, teremtés és megváltás harmóniájával találkozunk – fejtette ki Kiss-Rigó László, a Szeged–csanádi Egyházmegye püspöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az igazi művészet az, melynek befogadása jobbá teszi az embert.
– Amennyiben ezt a kiállítást nyitott szívvel tekintjük meg, jobb emberekké válhatunk.
Az alkotásokon keresztül rácsodálkozhatunk arra a dinamikus harmóniára, amely mindannyiunkat inspirálhat a transzcendencia élményét adva – mondta.
Szatlóczkyné Gajdóczki Zsuzsanna kultúrtörténész, a kiállítás kurátora egyenesen evangelizációként jellemezte a tárlatot, a művészt pedig a legzsámbékibb magyar–európai szobrászként mutatta be, akinek alkotásai küzdelmes harmóniában szerveződtek, hogy a remény katedrálisát alapozzák a lélekben.
– A műveivel való találkozás során mindig a szellem ünnepén érezhetjük magunkat, szobraiban nem egyszerűen az emberien istenivel, hanem az istenien istenivel küszködik – fejtette ki a kultúrtörténész, aki szerint
Sándor Antal otthonosan mozog a klasszikus és a modern kifejezés területén egyaránt, ugyanakkor az európai művészet évezredes formakincsére támaszkodva munkálkodik, amelyet úgy újít meg, hogy közben nem feledkezik meg a hagyományos gyökerekről sem.
Sajátos vizuális nyelvezetével és jelképrendszerével a felejtés ellen küzd: szakrális alkotásai vallási elvek és törekvések, amelyek a társadalmi emlékezet működését segítik.
A Sándor Antal festő- és szobrászművész alkotásait felvonultató, Feltámadás, hit – zene, teremtés című tárlat június 7-ig látható az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő székházában.
Borítókép: Sándor Antal (Fotó: Havran Zoltán)
