Bartók, népzenék és a férfiélet stációi

A húszéves Szent Efrém Férfikar és Szokolay Dongó Balázs Bartók – Mozgásban címmel adják elő közös koncertszínházi produkciójukat ma este 19 órai kezdettel a Hagyományok Házában. A műfaji határokat izgalmasan átlépő, unikális előadásban Bartók ritkán hallható férfikarai és az ezeket keretbe foglaló népzenék egy mesévé állnak össze, egy férfiember életének állomásaira kalandoznak el. Az eszmélés, a gyengébb nemmel való találkozás, a küzdelem, a visszatekintés és a halál mérföldköveinél készített pillanatképeket merevítik ki, az állomások között pedig a népzene késztet továbbgondolkodásra.

Fotó: Orban Domonkos | #odpictures

Bartók Béla méltán az egyik legismertebb magyar zeneszerző, aki sajátos zenei nyelvével kitörölhetetlen nyomott hagyott a XX. század zenetörténetében. Zongorára, zenekarra írt művei, valamint kamarazenéje mellett azonban kevéssé váltak ismertté férfikarai. A Szent Efrém Férfikar célja a Bartók – Mozgásban című koncertszínházi előadással, hogy ezeket a kevéssé ismert remekműveket is mindenki számára befogadható módon prezentálja. Így a műveket keretbe foglaló népzenék egy mesévé állnak össze.

– Az előadás megszületésének volt egy kronológiája – nyilatkozta lapunknak Bubnó Lőrinc. – Először megtanultuk a műveket. A Bartók-férfikarok nem hosszú zenei anyag, mindössze negyven perc. Bartók Béla hat ilyen művet komponált 1903–1935 között, amelyek a mai napig sem foglalhatták el méltó helyüket a világ koncerttermeinek repertoárjában, főképp a nyelvi és rendkívüli technikai komplexitásuk miatt. Több mint tíz éve kezdtünk ezekkel foglalkozni. Aztán 2015-ben készítettünk egy lemezt, már akkor is Szokolay Dongó Balázzsal. Ez egy mérföldkő volt számunkra – emelte ki Bubnó Lőrinc, majd hozzátette, hogy kevesen ismerik és kevesen éneklik. Amatőr kórusok nem is szokták előadni, éppen a technikai nehézségek miatt.
– A darabot édesapám, Bubnó Tamás koncepciója alapján alkotta meg a Szent Efrém Férfikar, amely nem koreografált mozgás, hanem a zenei mozgásokat képezzük le gesztusokkal – sorolta Bubnó Lőrinc. – Ezt azért hangsúlyozzuk, hogy ne gondolja senki, hogy táncosok vagyunk. A mozgás elsősorban a szólamok, a zenei folyamatok és a kompozíciós építkezés láttatására szolgál, s ez időnként ötvöződik a népdalok tartalmi megjelenítésével. Ez volt az alapötlet és elkezdtünk dolgozni rajta. Több hónapos műhelymunka lett belőle, a Covid miatt heti négyszer is tudtunk foglalkozni csak ezzel. Így állt össze az a darab, amit most előadunk.

Négy jellegzetes figurát jelenítünk meg Bartók korából: egy huszár, egy parasztinges ember, egy pesti polgár és egy katona alakját.

Szokolay Dongó Balázs fúvós hangszereken működik közre. Azokat a népzenéket játssza, amelyek vagy inspirálták Bartókot, vagy hasonlók melodikusan hozzá – mondta.
Az előadást a Szent Efrém Férfikar eredetileg 2020. szeptember ­26-án New Yorkban tervezte bemutatni, Bartók Béla életének utolsó állomásán, halálának 75. évfordulóján. A járványhelyzet miatt meghiúsult bemutató végül átkerült az online térbe, a zeneszerző-legenda születésének 140. évfordulóján valósult meg. Most először mutatják be élőben közönség előtt.

Borítókép: A művészek a zenei mozgásokat képezik le gesztusokkal (Fotó: Orbán Domonkos/ODPictures)