Elhallgatott népirtás

A Magyar Napló Rejtőzködő Európa sorozata legújabb köteteként látott napvilágot Udvardy Zoltán Sóval hintették be című történelmi munkája. A műfajilag sokszínű könyvet Domonkos László mutatta be, az íróval folytatott beszélgetés keretében.

2022. 05. 31. 19:30
null
20220531 Budapest Sóval hintettek be könyvbemutató Udvardy Zoltán Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Napló Kiadó irodalmi kiadóvezetője és a Magyar Napló című folyóirat szerkesztője, Jánosi Zoltán, a sorozat szerkesztője előszavában így ír a 2019-ben útjára indított sorozatról:Azokat a kortárs, elsősorban külföldi műveket mutatja be, amelyek Európa eltakart, mindeddig kevéssé látott arcvonásait, történetének, kulturális örökségének, sikereinek és szenvedéseinek fehér foltjait a szépirodalom eszközeivel dolgozzák fel.Bevezetésként Domonkos László felhívta a figyelmet a könyvbemutatónak helyszínt biztosító étteremre, lévén az a „másféle írók” törzshelye. A vállaltan nemzeti történelmünk, keresztény és magyar hagyományaink szellemében alkotók irodalmi csoportjának mind a szerző, mind beszélgetőpartnere egyaránt tagja.

– Különös a kötet előzménye – hívta fel a figyelmet Domonkos László, ugyanis azt megelőzte egy dokumentumfilm, a Népirtás Pozsonyligetfalun című.
Udvardy Zoltán vázlatosan ismertette az általa írt és társrendezett alkotás megrázó történetét. Tulajdonképpen nem egy, hanem két, egymással összefüggő, magyarok és németek rovására 1945-ben elkövetett tömegmészárlást idézett meg. 

A következőkben pedig a film keletkezéstörténetéről szólt:
– 1997 júliusában járunk, amikor az Új Magyarország szerkesztőségében felkeresett Mezey Sándor bácsi, aki mesélt nekem a testvéréről, akit a pozsonyligetfalui táborban végeztek ki – emlékeztetett a szerző, aki akkor hallott először a második világháború utáni népirtásról, amely történetet ajánlotta megvalósításra két évtizeddel később Skrabski Fruzsinának, a dokumentumfilm producerének.
Udvardy Zoltán a forgatáskor szembesült azzal, hogy a Ligetfalu területén felépült lakótelepen élő szlovákok körülbelül ötöde tisztában van a Magyarországon teljesen ismeretlen tragédiával, továbbá azzal, hogy a közelben feltáratlan tömegsírok vannak, melyek akár a legszélső házak alatt is húzódhatnak.
A szerző a könyvében a filmnél bővebben foglalkozhatott a történtek bemutatásával, így például bátran merített a korabeli sajtóból.
– 1945 nyarától 1947 végéig, némi túlzással, azt mondhatom, szinte napi szinten írtak Pozsonyligetfaluról a magyarországi napilapok, még az olyan újságok is, mint a Népszava, sőt meg a Szabad Népben is olvashattunk a magyarok gyűjtőtáboráról – árulta el Udvardy Zoltán, megjegyezve: nem tudták megemészteni, hogy a háború lezárását követően koncentrációs tábor működött ott magyar és német foglyokkal. Aztán az 1948-as kommunista hatalomátvételtől kezdve a rendszerváltásig kiirtották a magyarság emlékezetéből a tömegmészárlást.
Domonkos László rámutatott: a Sóval hintették be a dokumentumpróza és a szociológia vonzó elegye, ami beleillik olyan alapművek sorába, mint a Svájcban 1979-ben, Illyés Gyula előszavával megjelent felvidéki magyar orvos, Janics Kálmán A hontalanság évei, illetve Matuska Márton A megtorlás napjai című írásai.
A folytatásban a moderátor felolvasott Sidonia Dedina Edvard Benes, a likvidátor címet viselő dokumentumregényéből.
– Ez a Benes-idézet a világon mindent megmagyaráz – bocsátotta előre.
Országunkat meg kell tisztítanunk. Itt, Szlovákiában a magyaroktól, a cseh területeken pedig a németektől. Ne feledjük, ha nem cselekszünk azonnal, több ilyen lehetőségünk nem lesz. Az elgondolást könyörtelenül végre kell hajtani, számolván annak minden következményével.Hollósi Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa lektorálta Udvardy Zoltán könyvét. A történész a könyvbemutatón bevallotta: a témaválasztás nem kizárólag magyar viszonylatban feldolgozatlan, nemzetközi téren sem találni hozzá semmiféle irodalmat.
– Különleges módszertannal íródott a mű, montázstechnikával, ezért találunk benne interjúkat, korabeli újságcikkeket, olvashatunk a filmforgatásról, megszólal Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A szerző a történetet nagyon sok szemszögből mutatja be – érvelt a történész, aki kiemelte: így egyszerre tudományos munka és ismeretterjesztő, a nagyközönséget megszólító kötet született.

Borítókép: Udvardy Zoltán és Domonkos László a könyvbemutatón (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.