A népköltészet erősen kötődik Petőfi Sándor alakjához, aki közérthetően és egyszerűen szólt minden társadalmi réteghez; a nép nyelvét emelte be az irodalomba. Zs. Vincze Zsuzsa arra is rávilágított, hogy Erdély eldugott falvaiban még ma is énekelnek Petőfi-verseket régi stílusú dallamokra. – Rendkívül mélyen gyökerezik a magyar népi kultúra; olyan kincs van a birtokunkban a magyar népzene kifogyhatatlan tárházának köszönhetően, amely méltó arra, hogy Petőfi Sándor mellé emeljük, és ez fordítva is igaz – mondta. Származását tekintve szlovák felmenői voltak, mégis magyarnak vallotta magát, s meghalt a hazáért. Ez a tény azonban apropót szolgáltatott arra, hogy szlovák nemzetiségi táncokat is beemeljenek a produkcióba, hiszen a Magyar Nemzeti Táncegyüttes formanyelvét tekintve a teljes Kárpát-medence dallamvilágával dolgozik. – Nemcsak területi határokat, de tánctípushatárokat is átlépünk – tájékoztatott Zsuráfszky Zoltán, majd emlékeztetett arra is, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán sem szorítkozott a magyarságra nemzetiségi népzenei gyűjtései során.
Példaértékű, ahogy a különböző népek évszázadokon keresztül békésen egymás mellett éltek a Kárpát-hazában. Ahogy Zs. Vincze Zsuzsa fogalmazott, a magyarságnak szüksége van erre az összetartozás-élményre. – Mert magyarnak lenni nem vér kérdése. Eszme az! – idézte Bán Mór Hunyadijának sorait, mintegy megfogalmazva az egyik korábbi, Magyar hősök, csaták és szerelmek című táncjátékuk mottóját, és egyúttal saját alkotói hitvallásukat is, amely szintén alapjául szolgál a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő gazdag repertoárjuknak. A minden esetben sokszínű, dinamikus, virtuóz és látványos műsorpalettának mégis kuriózuma lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó előadásaként debütáló Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című darab, amely több mint száz szereplőt megmozgatva, szegedi amatőr és gyermektáncosokkal kiegészülve, valamint Herczegh Péter színművész főszereplésével tárja elénk a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakját.
Borítókép: Jelenet a darab próbájáról (Fotó: Váradi Levente)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!