Karátson Gábor (1935–2015) szerteágazó életművét a nagyközönség alig ismeri. A kiváló festőművész és művészeti író sokak emlékezetében mint a Duna megmentéséért indított mozgalom szószólója él. Leginkább filozófusnak mondanánk, de olyan filozófusnak, aki képeket fest és képekben gondolkodik. Esszéi szellemi tájékozódásának sokszínűségét tanúsítják. Önéletrajzi ihletésű regényei szokatlan nézőpontból, ritka őszinteséggel szólnak a rendszerváltozás korában élt értelmiségi nemzedék szerepválságáról, útkereséséről. A kínai kultúra két alapműve, a Tao te king és a Ji king fordításához fűzött kommentárjai új megvilágításba helyezik a keleti és a nyugati gondolkodás viszonyát; régóta járatlan szellemi ösvényeket tárnak fel, amelyek mintha kifelé vezetnének Európa szellemi válságából. Lányi András esszéje a páratlanul gazdag életmű belső összefüggéseit tárja fel.
„Beszámolóm csak látszólag kezdődik a történet közepén, hiszen a rendszerváltozás és a Duna elterelésének évei: barátságunk kezdete. Én pedig azokat az eseményeket és eszméket fogom bemutatni, amelyek bennünket összehoztak, Karátson Gábor munkásságából annyit, amennyit megértettem belőle. Ha tudnék sem akarnék néhai barátomról életrajzíróhoz illő távolságtartással beszélni, vagy tudományos igénnyel »értékelni« műveit. Szellemi öröksége kitér minden kényszeredett leltározási szándék elől. Az a szerep, amit ökológiai eszmélésünk történetében, ha tetszik, a hazai zöldmozgalmak történetében betöltött, alkotói pályafutásának ugyanolyan jelentős része, mint a festmények, a könyvek, a kínai fordítások” – írja Lányi András.
Karátson Gábor a 20. századi magyar képzőművészet egyik legsokoldalúbb alkotója volt. Író, műfordító, filozófus, orientalista, környezetvédő, nem utolsósorban festő és grafikus. Grafikusi életművének egyik legnagyobb műve Goethe Faustjának az illusztrálása volt. Az Európa Kiadónál 1980-ban megjelent két kötetének 64 akvarellje és ceruzarajza Goethe nagy lélegzetű művének egészen egyedi értelmezését nyújtja. A színes és monokróm lapok Goethe színtanának és színelméletének megfelelően, a színek szimbolikája révén elevenítik meg a drámai költemény egyes szakaszait. Ezeket az alkotásokat a MANK és a Karátson Archívum jóvoltából Szolnok és Veszprém után a szentendrei ÚjMűhely Galéria közönsége is megismerhette.
A Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely által létrehozott tárlatok az alkotó művészi sokoldalúságát jelenítették meg az irodalmi és képzőművészeti vonatkozások reprezentatív bemutatásával. Az utazótárlat különlegessége, hogy a bemutatott színes Faust teljesen egyedülálló a művészettörténet klasszikus, fekete-fehér Faust-illusztrációinak sorában.
Az ünnepi könyvhét alkalmából Lányi András és Horváth György félórás könyvheti pódiumbeszélgetését június 11-én 12 órakor hallgathatjuk meg a Vörösmarty téri színpadon, amelyet követően 12.30-tól 13.30-ig, valamint június 12-én vasárnap 17 órától 18 óráig a Kortárs Kiadó standján (69. sz.) dedikál Lányi András.
Borítókép: Lányi András dedikál a könyvbemutatón az Írók Boltjában (Fotó: MANK/Csákvári Zsigmond)
