Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 22. rész

Ki ne ismerné Molnár Ferenc ifjúsági regényéből készített filmadaptációt, amely 1968-ban készült, majd egy évvel később idehaza a Magyar Játékfilmszemle Közönségdíját kapta, Amerikában pedig Oscar-díj jelölésig jutott a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriában. Fábri Zoltán filmje végül nem nyerte el a díjat, cserébe viszont a halhatatlanságig jutott, hiszen Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek kalandját azóta milliók nézték meg.

Romvári beillesztett néhány olyan apró kelléket is, melyek a saját személyes tárgyai voltak. Ezek egy része a családi gyűjteményből, másrészt különféle régiségboltokból és egyéb antikváriumokból voltak összegyűjtve. Így került a filmbe például Boka kis bőrtáskája, valamint néhány korabeli tintatartó és toll, melyek a tantermi jelenetben láthatók, vagy azok az üveg- és fémgolyók melyekkel a fiúk játszanak a Nemzeti Múzeum kertjében. A Nemzeti Múzeum mellett felvett jelenetben tűnik fel először Jancsó Nyika – a világhírű magyar filmrendező Jancsó Miklós fia –, aki a kisebbik Pásztort alakította a filmben. Visszaemlékezésében megemlíti, hogy ellentétben az angol gyerekszereplőkkel, ő teljesen amatőrként lett kiválasztva, és nem volt semmiféle színészi tapasztalata. Évekkel később – nem elszakadva a szakmától – operatőrként, számos magyar filmben dolgozott.

Fábri Zoltán igyekezett a regényhez hűen további olyan helyszíneket beépíteni a filmben, amelyek többé-kevésbé megegyeztek a könyvben olvasottakkal. Így találhatunk forgatási helyeket a VIII. és IX. kerületben is. Az iskola épületét közvetlen a Szűz utca szomszédságában, a Tavaszmező utca 15–27. szám alatt kell keresni. Itt a valóságban most az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karát találjuk. A filmben feltűnik az épület lépcsőháza, folyosója, tornaterme, sőt egy tanterem is. Ugyanakkor Fábri ügyesen mixelte az itt felvett belső képeket néhány, műteremben rögzített jelenettel. 

A film főszereplőit nagyrészt angol hivatalos gyerekszínészek játszották. Közülük is érdemes kiemelni a Nemecseket alakító Anthony Kempet, aki drámai alakítása mellett, a 2000-es évek közepén az egykori emlékek kedvéért visszatért Budapestre. A forgatás idején a mindössze 14 éves Kemp, a Csónakost alakító Robert Efforddal a Józsefvárosban lévő Da Vinci köz egykori Otthon bútorgyár épülete mellett is szaladgált. Itt vették fel ugyanis azt a jelenetsort amikor a két fiú tubákot szippant fel a dohánygyár ablakainál. A Szigony utcai lakótelep tömbjei közt megbúvó magányos épület, ha kissé átalakítva is, ám még most is megtalálható, de már nem gyárként funkcionál.

A kerülethez kötődik az a forgatási utcasarok is, melyet az Illés és Tömő utca kereszteződésénél találunk. Ez volt az az emlékezetes helyszín, ahonnan Boka Csónakossal és későn érkező Nemecsekkel, elindul meglesni a vörösingesek esti tanácskozását a Füvészkertben. A falon való átmászás izgalmas pillanatait a Tömő utcában, ám a kertben való jeleneteket már nem itt, hanem a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben forgatták. 

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert. Jelenet a filmben: 00:21:21-től, 00:22:26-ig            Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A rendező döntését azzal indokolta, hogy az arborétumban megvan minden olyan fontos részlet – kishíd, sziget, rom, tó –, amely egykor az igazi füvészkertben is megtalálható volt. Noha az ELTE botanikus kertjében, azaz a Füvészkertben találunk üvegházat is, az idevonatkozó képsorokat mégsem itt, hanem a zuglói filmgyárhoz közel eső, akkor még működő angol kertészet épületében forgatták le. A VIII. kerület egyik büszkesége azonban így is örökre összefonódik Molnár Ferenc irodalmi meséjével, és ezt a hangulatot az idelátogatók mindannyiszor megtapasztalhatják. Elég csak az 1847 óta itt lévő botanikus kert öreg pálmaházába belépnünk, máris magunk előtt látjuk a búvóhelyet kereső Nemecsek Ernőt és barátait. A füvészkert legfőbb nevezetességének egyike az országban első és sokáig egyetlen Victoria-ház, de büszkeségei közé tartoznak a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők vagy az orchidea- és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjtemény. Az összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak. A több mint hatvan éve természetvédelmi terület, 3,1 hektárt foglal magába, az üvegház területe meghaladja a kétezer négyzetmétert. Központi elhelyezkedése pedig megkönnyíti a látogathatóságát, hiszen autóval vagy tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető. 

A vácrátóti arborétum a 60-as években különösen keresett és gyakori filmforgási helyszín volt. Várkonyitól elkezdve számos magyar filmrendező szeretet bele ebbe a gyönyörű természeti adottságú parkba, amely közel volt Budapesthez, és ez megkönnyítette a természetes zöld faunás helyszín keresését.  Az Egri csillagok, az Abigél vagy az Egy magyar nábob című klasszikus alkotások mind itt hagyták filmes kézjegyüket. A botanikus kert felkeresése mai is kitűnő hétvégi program, és nem csak a filmbarátoknak!

Véssük ide ma fel, hogy megmaradjon ez a hely, vagy egyszer belehalunk…

Nos a népszerű musicalből kölcsönvett idézet sajnos nem hatotta meg a beruházókat, amikor néhány éve úgy döntöttek, hogy az Erkel utca 18. szám alatt, – ami a filmben a Rákos utca, azaz Nemecsek Ernő szülőháza volt – még egy emléktáblát sem állítanak az utókornak, így tisztelegve a film egykori alkotói előtt. A földszintes kis udvaros sorház emléke így örökre eltűnt, mi pedig szomorúan konstatálhatjuk, hogy helyette már csak egy modern irodaházat találhatunk itt. 

Erkel utca 18., lebontott épület. Jelenet a filmben: 01:27:43-tól, 01:29:11-ig        Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

Néhány sarokkal feljebb, a Knézich utcában, a gittegylet tagjainak a lábnyomait kereshetjük. Itt került sor a film utolsó jeleneteinek egyikére, amikor Barabás, Weisz és társaik, az elkésett bocsánatkérés miatt Nemecsekék házától elindulva, útközben a doktor bicegő járását utánozzák. Végezetül nem szabad elfeledkezni azon magyar közreműködő művészekről sem, akiknek karrierjében szintén örök lenyomatot hagyott a film, Így Törőcsik Mariról, aki Nemecsek édesanyját, illetve Pécsi Sándorról, aki Rácz tanár urat alakította kiválóan. De ugyanígy emlékezetes a film operatőri munkája, melyet Illés György, a magyar filmgyártás egyik legnagyobb alakja jegyez.

A Pál utcai fiúkat nem elég egyszer megnézni! Sőt ahányszor megnézzük, annyiszor lesz csak úrrá rajtunk az az érzés, hogy még és még egyszer nézzük meg a filmet. Egy olyan alkotásról beszélünk, mely mindenkit megérint, akár előtte olvasta Molnár Ferenc regényét, akár utána. Hiába telt el a történet megjelenése óta több mint száz esztendő, Bokán, Nemecseken, Áts Ferin és a többieken nem fog a kor, és ez a mi szerencsénk. Mert így ismét le tudunk ülni a képernyő elé, és lélekben ott tudunk lenni a grundon, ami örökre a miénk.

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/a-pal-utcai-fiuk-1 ; https://guideathand.com/hu/walk/a-pal-utcai-fiuk / Basa Balázs; Romvári hagyaték kutatása és feldolgozása/ Basa Balázs; Magyar film 1.0 / Gelencsér Gábor; 

https://hvg.hu/kultura/20110704_pal_utcai_fiuk_1969_gyerekszereplok_fabri ; 

https://www.mmalexikon.hu/kategoria/film/a-pal-utcai-fiuk; https://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=13368; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/a-pal-utcai-fiuk-1967-filmtortenet-elemzes.html; https://www.fuveszkert.org/ 

 

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Filmarchívum)