Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 21. rész

Bacsó Péter filmje az ötvenes években gyakori családi kitelepítések szomorú emlékét idézi fel. A kommunizmus sötét időszakában játszódó történetben egy operettdíva személyes sorsán keresztül ismerkedünk meg az akkori politika kemény korrajzával. A Sziráky Lucyt alakító, még pályakezdőnek számító Udvaros Dorottya máig felejthetetlen alakítása végig meghatározza a film hol szatirikus, hol drámai hangulatát.

Basa Balázs – Názer Ádám
2022. 05. 29. 6:56
Forrás: Port.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A film cselekménye Budapesten indul. A főhősnőt férjének arisztokrata származása miatt egy elegáns villából költöztetik ki kényszerűen. A felháborodott színésznő azonban még tesz egy kísérletet arra, hogy ezt megakadályozza. Pártfogójával és egyben rajongó újságíró ismerősével, Zimányi Ernő főszerkesztővel (Őze Lajos) egy kávéházban találkozik, és befolyásoló segítségét kéri. A jelenet helyszíne a patinás Művész cukrászda az Andrássy úton. Az egyedi miliővel és gazdag enteriőrrel rendelkező vendéglátóhely kedvelt forgatási helyszíne a magyar filmeknek. 

A művésznő otthonául szolgáló épületre és annak környékére ugyan nincs semmilyen utalás a filmben, de a teherautó platóján a tükörben bánatosan éneklő Lucy mögött hamar feltűnik a pesti városkép. Előbb a Zuglóban található Radnóti Gimnázium jellegzetes téglafala, majd utána közvetlenül, a Duna pesti oldaláról áthaladva a Lánchíd képe jelenik meg. Mindez azért érdekes, mert a grófi villa valódi helye Budán, a Pasaréten lévő Sodrás utca 11 szám. Az épület jelenleg nagykövetségi rezidenciaként funkcionál. A pazar épület azonban nemcsak ebben a filmben, hanem korábban, Szabó István Oscar-díjas alkotásában, a Mephistóban is felbukkant már. Érdekesség, hogy a villában játszódó jelenetek nem műteremben, hanem valóban itt lettek felvéve, eredeti környezetben. Vayer Tamás a film díszlettervezője csak a szalon és hálószoba közé tett egy színes függöny drapériát. 

A következő képsor megint csak Pestre kalauzol minket, hiszen a Nagymező utcában lévő, fővárosi Operettszínház bejáratát látjuk, amely egyben közvetlen utalás a művésznő eddigi karrierjének helyszínére. 

A film falusi, a történet szerint Békés megyében lévő, de a valóságban egyáltalán nem létező, Mitér nevű kisközséget bemutató jelenetek forgatási helyszíne Nagybörzsöny volt. A kitalált név valószínűleg egy egyszerű szójátékból jött létre, és ironikus célzás a kitelepítés utáni életre. 

Nagybörzsöny. Jelenet a filmben: 00:21:09-től, 00:21:27-ig    Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

A kitelepített emberek megérkezésének a helyszínéhez egy stílusban odaillő állomást kellett keresni. Bár a nagybörzsönyi erdei kisvasút egyik végállomása ugyan itt található, a rendező mégsem ezt képzelte el megjeleníteni a filmben, hanem egy normál méretű állomásépületet. Bacsó választása végül Pátkára esett. A pátkai vonatállomás egykor a Bicske–Székesfehérvár vonalon működött, egészen a 80-as évek elejéig. Itt látjuk tehát azokat a képeket, amikor először megjelenik Matura Sándor (Bezerédy Zoltán) rendőr százados.

Szintén máshol lett felvéve néhány olyan jelenet is, mely történetileg ugyanúgy a faluhoz kapcsolódik. Így a búzatáblás jeleneteket a Pest megyében lévő Gomba község határában forgatták, míg Lucy napozását, a Gánt melletti Kőhánypusztához tartozó kicsiny halastónál vette fel a stáb.

A filmben látható házak közül jónéhány, a mai napig is megvan még Nagybörzsönyben, és áll még az a fatetős kerekes kút is, amely mellett, a helyi pártaktivista tanító, Kiptár József (Szacsvay László) a házfestés közepette, buzgón énekelte a kulákok megbélyegzésére átköltött népdalt.  A fiatal arisztokrata gróf, Samodai Kornél (Rubold Ödön) kijelölt lakhelye a helyi vízimalom volt.  Az Antal-féle malom műemlék jellegű épület ma, múzeumként látogatható. 

 

A közeli városi színház helyszínét, ahol Lucy a volt társulatával találkozik, a már jól ismert, és több más magyar filmből is visszaköszönő kecskeméti Katona József színház adta. Érdekes helyszín az ÁVO részére kialakított fogda is. A vastag falakkal és rácsokkal leválasztott teret ugyanis a megszokottól eltérően nem műteremben alakították ki, hanem eredeti külső környezetben. A rideg falak és szűk ablaknyílások ugyanis még jobban kiemelték az állambiztonsági szerv fenyegető hatalmát. Az óbudai malom épületét Budán, a Hévízi úton találjuk. Az egykori gabonaipari épület a múlt század elején élelmezési raktárként funkcionált. A vöröstéglás homlokzatú házban, kizárólag a honvédség számára működött a malom. Később még a rendszerváltás előtt privatizálták. Jelenleg az eredeti homlokzatot megtartva ugyan, de egy modern irodaházat találhatunk az egykori ipari területen.

Matura Sándor a falu evangélikus templomának tornyából kukkolja a mosakodó Sziráky Lucyt. A pökhendi figurának az irodáját és lakhelyét a filmbéli Schneider-kastélyt, ugyanakkor nem a környéken, hanem a Fejér megyei Fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál találhatjuk meg. A 19. századi eklektikus és klasszicista stílusban épült kastély építője többek közt Ybl Miklós volt. A kastély és hozzátartozó birtok közel 150 évig a Károlyi család tulajdonában volt, majd az államosítás után előbb menekült-, majd nevelőotthonként működött. Ám az épület állaga folyamatosan romlott. A 80-as évek elején annyira rossz állapotba került, hogy kénytelenek voltak teljesen kiüríteni. A borzasztó belső állapotokról a filmben látható jelenetek is tanúskodnak. 

Fehérvárcsurgó, Károlyi kastély. Jelenet a filmben: 01:04:02-től, 01:04:52-ig 
Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A történetben a népi rendőrség birtokába került épület omladozó falai, a pusztuló szobák puritán és sivár megjelenése jól mutatja az akkori politikai rendszer kulturális értékítéletét. A rendszerváltás után a kastély a Műemlékek Állami Felügyelete alá került, így megkezdődhetett a felújítása. Ma már nemcsak a szépen helyrehozott kastély, hanem a gondosan ápolt park is látogatható a nagyközönség számára. 

A Csárdáskirálynőből itt felidézett, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád” című örökzöld operettrészlet ugyanúgy kikacsint Bacsó korábbi kultfilmjére, A tanúra, mint a film végén, a színház nézőterén váratlanul felbukkanó Bástya elvtárs (Both Béla) jelenléte.  


„Te rongyos élet, bolondos élet, leszokni rólad, Istenem, milyen nehéz!” – hangzik elkeseredetten Sziráky Lucy szájából az utolsó képeken a film címadó dala. És tényleg nem könnyű ezt a filmet úgy megnézni, hogy ne vonatkoztassunk el pillanatra se a Rákosi-korszak szörnyűségeitől, még ha a fekete humort végig ott érezzük is a háttérben.


Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Te rongyos élet DVD. MaNDA kiadás. Extra tartalom/Bacsó P. és Andor.T.; Saját interjú Martin Éva díszletépítővel és látványtervezővel; http://meszarosmartonblogja.hu/2011/11/21/interju-udvaros-dorottya-szinmuvesznovel-most-milliomos-lehetnek/  ; http://www.filmkultura.hu/archiv/arcok/cikk_reszletek.php?kat_azon=357 ; http://xn--filmvilg-fza.hu/xista_frame.php?cikk_id=6501 ; https://hu.wikipedia.org/wiki/Te_rongyos_%C3%A9let ; http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9378 ; http://www.kronika.ro/archivum/offline/cikk/163043/te-rongyos-elet 


Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Port.hu)
 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.