A pénz birodalma

Idén tavasszal nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. A magyar muzeológiai szempontjából is mérföldkőnek számító budapesti intézmény az egykori Postapalota épületében kapott helyet, ahol interaktív és szórakoztató kiállítással várják az érdeklődőket.

2022. 08. 05. 7:08
Pénzmúzeum megnyitója 20220310 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A pénz okos embernek: zsebben ülő szolga. Az oktalan embernek: zsebben ülő úr” – olvashatjuk a pénzmúzeum állandó kiállításának egyik falán a tucatnyi idézet közül Gárdonyi Géza bölcs megfogalmazását, de kiemelhetném Albert Einstein Nobel-díjas elméleti fizikus vagy Niall Ferguson ismert brit történész szavait is. A pénz öt funkciójára épülő tárlat ugyanis a pénz világának kutatására és a fizetőeszközök természetéről való közös gondolkodásra invitál mindannyiunkat. A pénz a világgazdaságban és a háztartásainkban is elengedhetetlen eszköz, így aktívan és tudatosan kell vele foglalkoznunk.

Az első állomáson a mérésé és a viszonyítási alapé a főszerep. Az emberiség a története során különböző eszközöket tartott alkalmasnak a mérlegelésre, cserére, valamint az összehasonlításra. Volt, hogy a kagyló, a só vagy éppen a kakaóbab adta a viszonyítási alapot. A játék során mi magunk korunk árucikkeivel próbálhatjuk ki, hogy vajon megfelelően azonosítjuk-e be az egyes árucikkek értékét: egy görkorcsolyáért vajon hány cukros-szénsavas üdítő adható? Az interaktív játékok között pedig a világ pénztörténetének korszakai és tárgyi emlékei – melyek közül a legtöbbet közelről és felnagyítva is megnézhetjük – tárulnak elénk.

Ezt követően az arany- és ezüstpénzek korát, a nemesfémen alapuló pénzrendszert s a bankrendszer megszületését tekinthetjük át. A pénzt a vágyainkat, a szükségleteink kiszolgálásához szükséges eszközként tartjuk számon, mégsem merül ki ennyiben a természete. A klasszikus pénzjegyekhez vezető út azonban megannyi érdekes történetet tartogat, s ezáltal egyes korok emberének életmódjába is betekintést nyerhetünk.

Ha továbbhaladunk a Bank utcán, elérkezünk a pénzügyi világ egyik kulcsfogalmához, a bizalomhoz. A bankrendszer és az 1924-ben megalakult Magyar Nemzeti Bank (MNB) történetét meséli el a kiállítás harmadik állomása. Régi iratokat, többek között alapszabályokat, törvényeket, az MNB elnöki irodájának ajtaját, sőt egy korabeli dolgozószobát is szemügyre vehetünk. S egyszer csak a tőzsde univerzumába csöppenünk, a táblázatok, árfolyamok, részvények és a kriptovaluta világába. A pénz és más országok valutájának ismerete ajtót nyit a nagyvilágra, így vezet be minket a múzeum a világ pénzeibe és a világpénzekbe.

Játékosan, szinte észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe, miközben olyan kérdésekkel szembesülünk, hogy mit hoz a technológiai fejlődés, vajon milyen lesz a jövő fizetőeszköze: „Mit gondolsz, mi lesz száz év múlva?” – szegezi nekünk egy kijelző, s biztat, hogy osszuk meg a véleményünket. A tárlat végén pedig szárnyalhat a fantáziánk, ugyanis megtervezhetjük a saját fényképünkkel ellátott fabatkánkat. Így már senki sem mondhatja, hogy egy fabatkát sem érünk!

A pénz olykor titokzatos, megfoghatatlan labirintusába kalauzol el minket a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont állandó kiállítása, ahol az élményközpontú tudásátadás nemcsak hangzatos hívószónak ígérkezik, hanem teljesül is. Kicsiknek, sőt nagyoknak is hasznos kikapcsolódás.

Borítókép: a múzeum (Fotó: Bach Máté)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.