A Magyar Kertörökség Alapítványt bízták meg az ERHG szakmai fórumának szervezésével

Mintegy 13 ország hetven résztvevőjével rendezik meg az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens éves rendszerben visszatérő szakmai fórumát, s ehhez kapcsoltan idei közgyűlését és szakbizottsági ülését, amelynek szervezésével magyar tagszervezetüket, a Magyar Kertörökség Alapítványt bízták meg. A fórumnak a Petőfi Irodalmi Múzeum ad otthont, fő témája pedig az irodalom és a kertek kapcsolata. A szervezet közgyűlésén új tagok felvételéről is döntenek – áll a Magyar Kertörökség Alapítvány sajtóközleményében.

Neves hazai és nemzetközi szakemberek részvételével rendezik meg az Európai Tanács történeti kerteket összekötő turisztikai útvonal programjának, a European Route of Historic Gardens (ERHG) V. Fórumát, amely ezúttal arra keresi a választ, milyen ihletet merített az irodalom a kertművészetből, illetve hogyan hatott egymásra a két művészeti ág. 

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a megnyitón emlékeztetett: statisztikai számok igazolják, hogy a kertturizmus kiemelkedő lehetőséget jelent a magyar ágazat számára. Megerősítette, a hazai kertturizmus fellendítésére kiemelt feladatként tekint az MTÜ, hiszen kertjeink talán a legösszetettebb turisztikai attrakciók, amelyek egyszerre részei kulturális örökségünknek, miközben folyamatos törődést igénylő természeti látványosságok is egyben.

Jaume Dulsat, az ERHG elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az Európa Tanács által 2010-ben létrehozott, a Kulturális útvonalakról szóló kibővített Részleges megállapodás (EPA) lehetővé tette a nemzeti, regionális és helyi kezdeményezéseknek kutatási és fejlesztési együttműködések révén a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását. 

A Magyar Kertörökség Alapítvány közleménye szerint:

A spanyol szakember aláhúzta, Európa történeti kerteket összekötő turisztikai útvonal programja óriási lehetőséget jelent a tagszervezetek számára, hiszen olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek, mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági fenntartása. 

Jaume Dulsat ugyanakkor elismerően szólt a magyar kertörökségi értékekről, egyúttal köszönetet mondott a Magyar Kertörökség Alapítványnak a szervezet fórumának, szakbizottsági ülésének és közgyűlésének megszervezéséért. 

Dr. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke a fórum házigazdájaként kiemelte, az a tény, hogy az ERHG éves fórumának, szakbizottsági ülésének és közgyűlésének Budapest ad otthont, több jelentőséggel is bír: a hazai tájépítészeti szakma elismerésén túl előmozdíthatja a hazai kertturizmus fellendülését, elősegíti a határon átnyúló együttműködéseket, és egyben lehetőséget teremt egymás értékeinek és tapasztalatainak megismerésére.

Dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében emlékeztetett, a fórumnak helyet biztosító Károlyi-palota kertje a 20. században egyszerre volt múzeum és közösségi kert, padokkal, játszóterekkel és múzeumkert, ahol szabadtéri koncerteket, rendezvényeket tartottak – írják.

A jelenleg is zajló megújulásnak köszönhetően a kastély- és Károlyi-kert egybenyitásával megvalósul a kert eredeti egysége, amelynek eredményeként jövő tavaszra ismét visszatérhet az irodalom a kastélypark fáinak hűvös árnyékába – húzta alá a főigazgató-helyettes.

A fórummal egy napon tartja idei közgyűlését a European Route of Historic Gardens, amelyen a 2023-as költségvetésen és a jövő évre tervezett programokon túl három új tagjelöltről is szavaznak a résztvevők. Az új ukrán, görög és grúz tagokkal együtt immáron 27 teljes jogú tagból fog állni a szervezet, amelyek 41 történeti kertet képviselnek 10 európai országban.

A közleményben kiemelték: 

Az Európa számos országából érkező résztvevők a hivatalos program mellett bepillantást nyernek Budapest történeti kertörökségébe: a budai Vár megújult kertjeinek megtekintését követően sétát tesznek a Normafán, ahol a szervezők felidézik a részvevőknek a magyar főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelyének történetét, amelynek keretében több mint 180 év elteltével újra felcsendül Bellini Normájának ikonikus áriája élő előadás formájában. 

Az ERHG-ról: 

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben létrehozta a Kulturális útvonalakról szóló kibővített Részleges megállapodást (EPA), amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. 

Ennek keretében 2020-ban létrehozták az Európai történelmi kertek elnevezésű európai kulturális útvonal projektet, amelyet a European Route of Historic Gardens koordinál oly módon, hogy szakmai fórumokat szervez a tagszervezeteknek, hogy népszerűsítsék a csatlakozott történeti kertek turisztikai, kulturális célú látogatását, illetve uniós pályázati forrásokat is előteremt kertfelújításokhoz, a kertörökséghez kapcsolódó kutatásokhoz, projektekhez. Az ERHG-nak a budapesti közgyűlését követően 27 teljes jogú tagja lesz – írja közleményében a Magyar Kertörökség Alapítvány.

A Magyar Kertörökség Alapítvány és az Esterházy-kastélykert (Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont) tavaly ősszel nyert felvételt a szervezetbe. Az a tény, hogy a szervezet 2022/2023. évi közgyűlésének Budapest ad otthont, több jelentőséggel is bír: a hazai tájépítészeti szakma elismerésén túl előmozdíthatja a hazai kertturizmus fellendülését.
 

A Magyar Kertörökség Alapítványról: 

A Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalva kertörökségünk régi adósságait, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét. 

Ennek érdekében az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében. 

Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági és a társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába. Az MKA nemcsak a magyar kertörökség megújulásában vállal vezető szerepet, de részt vesz a kertörökség fenntartásának és fenntarthatóságának kidolgozásában és támogatásában, egyúttal kezdeményezi a történeti értékű kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását is. 

A Magyar Kertörökség Alapítvány egyik küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti és történeti értékű kertek művészeti és természeti értékeinek megbecsültségét, megóvásának társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására.

Borítókép forrása: Magyar Kertörökség Alapítvány