Az öt legjobb Stallone-film – Copland

Pocakosan is az igazság oldalán: Sly legjobb színészi alakítása.

Forrás: Képernyőfotó - Videa

Elérkeztünk Sylvester Stallone filmjeit bemutató toplistánk harmadik helyezettjéhez. A bronzérmes film azért rendhagyó, mert dacára annak, hogy Sly egy vérbeli akcióhős, ez a filmje nem akciófilm, sokkal inkább egy elgondolkodtató, lassan építkező, rendhagyó bűnügyi történet.

James Mangold 1997-es filmje, a Copland (Cop Land) nem csupán egy krimi, olyan húsbavágó társadalmi problémákat feszeget, mint a rendőri korrupció, a családon belüli erőszak, a drog vagy éppen az alkohol.

3. Copland (1997)

A film története egy Garrison nevű csendes kisvárosban játszódik, New Jerseyben. A városka érdekessége, hogy csak rendőrcsaládok lakják, a New York-i zsaruk költöztek ide, innen a film címe: Copland. A közösség serifje Freddy Heflin (Sylvester Stallone), aki egész életében zsaru szeretett volna lenni, de mivel egyik fülére nem hall, nem lehetett belőle valódi rendőr, csak serif. A zsaruk jóban vannak vele, de nem veszik komolyan, lenézik. De amikor az egyik nagymenő New York-i rendőr gyilkossági ügybe keveredik, a nyomok Garrisonba vezetnek, Freddy pedig nehéz helyzetbe kerül, hiszen, ha nyomozni kezd, a kisváros megszokott, békéjét veszélyezteti. De ez az idill csak a látszat, hiszen az álmos kisváros felszíne alatt egy korrupt, maffiával lepaktált rendőri hálózat húzódik meg. A korrupciógyanú miatt a rendőrség belső ügyosztálya is nyomozni kezd, kirendelik Moe Tildent (Robert De Niro), hogy derítse fel az ügyet. Kétféle zsaru él Garrisonban, aki velejéig romlott, ilyen Ray Donlan (Harvey Keitel) és a sleppje, illetve a bűnről, korrupcióról tudó és ezért az alkoholizmusba és a drogba menekülő zsaruk, akiknek még maradt némi lelkiismeretük, ilyen Gary Figgis (Ray Liotta). 

Igazi sztárparádé: Keitel, Stallone, De Niro és Liotta - Fotó: Mafab.hu

A film egyenesen halad a végkifejlet felé, ahol aztán végleg eldől, hogy ki az, aki az igazságot és a becsületet választja a bűn helyett. A történet egy lassan építkező, igazi krimi. Ne várjon senki bombasztikus akciójeleneteket, frappáns, vicces beszólásokat, annál inkább borongós hangulatot, erős jellemábrázolást és csodálatos színészi játékot. Eredetileg Ray Liotta szerette volna volna Freddy Heflin seriff szerepét eljátszani, és Sylvester Stallone is inkább Gary „Figgsy” Figgist alakította volna, de végül ez lett a szereposztás, és utólag nagyon nem bánjuk. 

Így Stallone ebben a filmben egy tőle meglehetősen szokatlan figurát alakít. Egy bárgyú, halkszavú, visszahúzódó, megkeseredett embert játszik. Sly a szerep kedvéért húsz kilót szedett fel, hogy hiteles legyen ebben a szerepben, ráadásul olyan remek színészek társaságában kellett bizonyítania, mint De Niro, Keitel vagy a nemrégiben elhunyt Ray Liotta. Meg kell hagyni, szenzációsan sikerült az átváltozás, karrierje talán legjobb színészi alakítását nyújtja ebben a filmben. A magyar változat pedig ismét zseniális, hiszen Gáti Oszkár kölcsönzi a hangját Stallonénak. A Copland pozitív véleményeket kapott a kritikusoktól, és világszerte 63,7 millió dolláros bevételt hozott a 15 millió költségvetésével szemben. A történetben szereplő fiktív városhoz a rendező James Mangold szülővárosa, Washingtonville adta az ihletet. A filmet azonban a New Jersey állambeli Edgewater-ben forgatták. A mozi nagyszerű zenéjét Howard Shore és Bruce Springsteen szerezte. 

Érdekesség, hogy számos finom utalás szerepel a filmben a szintén New Jersey-ben játszódó kultikus filmsorozatra, a Maffiózókra. A Carmela Sopranot alakító Edie Falco például bombaszakértő rendőrként jelenik meg, számos jelenetben és a filmbéli maffiakapcsolatokat bemutató fényképeken többször szerepel a sorozat egyik kultikus figurája, Paul „Paulie Walnuts” Gualtieri (Tony Sirico), mint helyi maffiavezér. 

A Copland nem egy klasszikus Stallone-mozi, de sorozatunkban a bronzérmet mindenképpen megérdemli, hiszen pont ebben a tőle szokatlan szerepben mutatta meg Sly, hogy nem csak egy a szimpla akcióhősök sorában, hanem komoly színészi kvalitásai is vannak. Jó volt látni őt ebben a szerepben.

Idővonal: A Copland című filmet 1997-ben mutatták be, abban az évben, amikor megkezdődött Bill Clinton amerikai elnök második ciklusa, átadták az első Balassi Bálint-emlékkardot – Bálint napján – a budai Gellért szállóban. Az európai irodalmi díjat az első alkalommal Tóth Bálint költő vette át, az ortodox húsvét ünnepén kihirdették Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli, a Mir űrállomásnak ütközött egy orosz Progress típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok biztonságban megúszták a balesetet, Constantin Degeratu román vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett kétnapos hivatalos látogatásra, melynek során egy közös magyar–román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyaltak, az amerikai szenátus jóváhagyta a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amely kimondja a vegyi fegyverek globális betiltását, Slobodan Miloševićet választotta jugoszláv elnökké a szövetségi parlament, Diána walesi hercegné halálos autóbalesetet szenvedett Párizsban, és II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt. (Wikipédia)

A jövő héten már az ezüstérmes Stallone-filmmel érkezünk, annyit ígérhetünk, hogy kő kövön nem marad, egy igazi klasszikus következik.

Borítókép: Freddy Heflin (Sylvester Stallone), Gary „Figgsy” Figgis (Ray Liotta) és Moe Tildent (Robert De Niro) a Copland ikonikus jelenetében. (Fotó: Képernyőfotó – Videa)