Az együttes egyik alapító tagja szerint a táncházmozgalmat az tartotta életben, hogy felnőtt egy nemzedék, amely beleszületett abba, hogy ez a jelenség létezik. Mint mondta, így nekik nem kellett azt az utat bejárniuk, amit elődeiknek.
Az utóbbi évtizedekben visszaszorult a kötött tánc. Amikor a Muzsikás Klub, a táncházunk elindult, tudatosan nagy hangsúlyt helyeztünk a tanításra, s hamar kiderült, hogy a fiatalok nyitottak erre s szeretik is
– emlékezett Hamar Dániel. Hozzátette, hogy amikor azt hitték, hogy a mozgalom szűk körben megmarad, csak jöttek és jöttek az érdeklődők. Ezt követően pedig a táncegyüttesek is elkezdték eredeti táncokra építeni a koreográfiát. – A táncházmozgalom az elmúlt évtizedekben gyökeret tudott verni – hangsúlyozta a népzenész.
Régóta játszottunk a fesztiválszervezés gondolatával. Hiszen, amikor először az országhatárainkon kívül lehetőséget kaptunk arra, hogy megmutassuk a zenénket, elsősorban nagy fesztiválokon vettünk részt Belgiumban, Hollandiában, majd Angliában. Így a magyar népzenét számos fesztivállátogató ismerhette meg közelebbről
– mondta Hamar Dániel, aki szerint a saját fesztivál nemcsak a meglévő közönségnek, hanem a népzenében kevésbé jártas hallgatóságnak is szól.
A magyar népdalkincs átadásának első lépése a rendhagyó énekóra, amely a fesztivál programjának is meghatározó eleme. E foglalkozások háttere a kodályi koncepció:
Kodály Zoltán hazájában élünk, de sajnos nem feltétlenül teljesült, amit ő egykoron megálmodott. Kodály ugyanis azt szerette volna, hogy a zene legyen az oktatás központjában, mint a régi görögöknél. A Kodály-féle zenei általános iskolák pedig különösen jó példát mutattak abban, hogy milyen az, ha a gyermekek tantervében a zenei kompetenciafejlesztésre nagy hangsúlyt helyezünk. Ám ezek az intézmények idővel sorra bezártak, s mára már zenei tagozatnak nevezik azt is, ahol heti három énekóra van a Kodály által javasolt nyolc énekóra helyett. Kodály azt üzente, hogy amennyiben ezt az álmot nem sikerül megvalósítani, akkor gondoskodjunk arról, hogy a fogékony korban lévő gyerekek megfelelő zenei élményhez jussanak. Ez az élmény azonban csak közvetlen zenei élmény lehet, vagyis nem konzerv, előre felvett zene, hanem élő muzsika. Hiszen az élő zenének részese a közönség is, vele együtt születik meg a misztérium. Mi pedig ezt próbáljuk meg megvalósítani egy általános iskola tornatermében, ami korántsem könnyű feladat, de egyáltalán nem lehetetlen. A népzene ugyanis egyszerű és magától értetődő módon el tudja érni a lelkeket
– vallja a zenész. De ne feledkezzünk meg a tervezett fesztiválról sem! A Muzsikás együttes október 6–8. között változatos programmal várja a népzenekedvelőket, a tánc szerelmeseit s a műfajjal még csak ismerkedő érdeklődőket, korosztálytól függetlenül.
A fesztivál egyik fénypontja lesz a Huun Huur Tu. A formáció a Mongólia és Oroszország között elhelyezkedő Tuvai Köztársaságból érkező legendás torokénekesek. A Fonóba elhozzák az ősi pásztorkultúra elemeit és azt a dallamvilágot, mely több ezer kilométerrel arrébb repíti képzeletben a közönséget.
Hamar Dániel kiemelte, hogy ugyancsak különleges zenei élménynek ígérkezik Petrás Mária koncertje, aki a moldvai népdalkincs legendás őrzője. De székelyföldi zenével is találkozhatnak a látogatók, hiszen Kacsó Hanga, valamint Szabó Dániel duójával együtt lép a Zeneakadémia színpadára. – Balogh Kálmán cimbalomművész szikárabb, keményebb, ritmusra és variációkra épülő játéka kápráztat majd el mindenkit, Kálmán ugyanis még a virtuóz cimbalmos mesterektől leste el ezt a játékot.
Borítókép: a Muzsikás együttes (Fotó: Kása Béla)
