A konferencián – mások mellett – részt vett és köszöntőt mondott Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár, Gülsen Karanis-Eksioglu, Törökország nagykövete és Hóvári János történész-turkológus, egyetemi oktató, nagykövet.
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzora, a Nemzeti emlékhelyeink területfejlesztési jelentősége című konferencia levezető elnöke a rendezvényt követően azt mondta az MTI-nek, hogy a magyar, a horvát és a török történelem találkozási pontjairól, a Zrínyiek mai határokon átnyúló szerepéről és turisztikai lehetőségeiről hangzottak el előadások az eseményen. Közölte:
megvitattak és elindítottak egy új kezdeményezést, amely a 450 éves és több országra kiterjedő Zrínyi-kultusz megerősítésével és szellemi örökségnek való elismertetésével kapcsolatos.
Az ideiglenesen „Zrínyiek összekötnek” névre keresztelt program a Zrínyi-emlékezet és a folklorizálódott hagyomány helyeit fogná át és
a közös kulturális örökségünk megőrzésével, a nemzeti és a helyi identitásunk erősítésével akár a határokon átnyúló kulturális útvonalat, a turisztikai ágazatot is lehetne fejleszteni
– vélekedett.
A mohácsi csatatérkutatásairól és a szigetvári Szulejmán-kutatásokról ismert szakember közölte: szerencsére a főbb helyszínek jelentős állami áldozatvállalással jó állapotba kerültek mára, a programmal pedig „meg lehetne őket tölteni világszínvonalú tartalommal”.
Elmondta még: megvitatták a felek a 2024-es magyar–török kulturális évad lehetőségeit és baranyai terveit is, emellett az új, 2021–2027-es magyar–horvát határon átnyúló fejlesztési programról is sikerült egy előremutató vitát lefolytatni – fűzte hozzá a professzor.
Borítókép: Pap Norbert a PTE tanszékvezető egyetemi tanára, a mohácsi csatateret kutató csoport egyik vezetője Fotó: (Origó/Csudai Sándor)
