A kassai születésű Petrányi Miklós hadifogolytársa volt Gyóni Gézának, alkotása kordokumentum, jelentősége vitathatatlan, tájékoztatta lapunkat a múzeum.
Az ifjú Gyóni Géza a szarvasi és a csabai gimnáziumban végezte tanulmányait, majd 1902-ben a pozsonyi evangélikus teológia hallgatója lett. Már ebben az időszakban sok költeményt írt, miközben munkatársa volt a pozsonyi, Nyugat-magyarországi Híradó című napilapnak.
Versek című első kötete 1904-ben jelent meg Pozsonyban.
1904. január 24-én azonban megszakadt ez a sikertörténet, hiszen öngyilkossági kísérletet követett el. A golyó azonban megakadt a bordájában.
Az első világháborúban hadköteles lévén azonnal besorozták, és 1914. augusztus 1-jén ezredével a galíciai Przemysl erődjébe vezényelték, ahol a tábori újságban közölte verseit. 1915. március 22-én Mihály öccsével együtt orosz fogságba esett.
Kijev, Kozlov, Penza, Alatir, Petropavlovszk, Omszk és végül Krasznojarszk táborába kerültek. Itt újabb versek születtek, amelyeknek egy része hazakerült.
Mihály öccse halála után depresszióba süllyedt, kitört rajta a skizofrénia, és két héttel öccse halála után, 1917. július 25-én, 33 évesen elhunyt. A tízezer fogoly az orosz őrökkel együtt kísérte utolsó útjára. Holttestére vasabroncsot erősítettek, hogy felismerhető legyen, ha majd egyszer hazaszállíthatják földi maradványait.
Bár történtek kísérletek a hazahozatalára, a mai napig a szibériai Krasznojarszkban nyugszik.
Gyóni Géza költészete az új Nemzeti alaptantervbe is bekerült. Hosszas viták után a nagy háború magyar lantosának három verse kapott helyet a gimnáziumi képzésben: törzsanyagként a Csak egy éjszakára, míg ajánlott irodalomként a Magyar katonák dala és az Alexis levele Alexandrához. Mindhárom költemény az ostromlott Przemysl várában született 1914-ben. Közülük a világirodalmi színvonalat képviselő Csak egy éjszakára a legjelentősebb alkotás.
