Történelem, nem középiskolás fokon

A Blokád című film, amelyet Tősér Ádám rendezett, bár bemutatja a rendszerváltás első húsbavágó tüntetését is, de valójában hiány­pótló alkotás, mert Antall József miniszterelnökről szól, szembesülünk valódi személyiségével, dilemmáival, küzdelmeivel. Mivel egy zárkózott emberről van szó, keveset tud róla az utókor, amelyben szerepet játszott korai halála is, és az, hogy a magyar média nem igazán vesztegette rá a szót az elmúlt évtizedekben. A társadalom jelentős része félreismerte őt, ez a film sokat segít abban, hogy végre tisztábban láthassuk Antall Józsefet, az embert.

Forrás: Intercom

Tősér Ádám Blokád című filmje a rendszerváltás legelejére repíti a nézőt, egy olyan korszakba, amiről nagyon kevés szó esett az elmúlt évtizedekben. Szomorú aktualitása a filmnek, hogy most is – mint akkor – emelkedik az energiahordozók ára. Most a szomszédunkban zajló háború az oka, akkor pedig az volt, hogy az oroszok elzárták a kőolajvezetéket. Nyitva hagyja a film azt a kérdést, hogy vajon azért zárták el, mert hazánk ki akart lépni a varsói szerződésből, vagy azért, mert elromlott valami a kitermelés során.

Mindenesetre a benzin ára emelkedni kezdett, a taxisok és később az árufuvarozók pedig lezárták először a főváros, majd az ország fontosabb útjait, és ezzel blokád alá vették az országot, annyira, hogy sok helyen még a mentőautót se akarták átengedni. Ez ma már történelem, tudjuk, láttuk.

Ám a film bemutatja azt is, hogy mi történt a színfalak mögött. Hogy a beszédet, amelyben a miniszterelnök elmagyarázza az áremelés okát, nem engedte adásba a közszolgálati televízió elnöke, Hankiss Elemér, mondván, hogy pártpropaganda. Mivel az áremelkedést nem magyarázta meg senki, ezért az érintettek sanyargatásnak érezték. Látjuk azt is, hogyha visszavonja a kormány az áremelést, napok alatt elfogy a teljes benzinkészlet, mert felvásárolják. És halljuk azt is, hogy a kisember nem tudja kifizetni a világpiaci árat.

Tudjuk, hogy ha a benzin ára emelkedik, minden drágább lesz, és azt is látjuk, hogy egy ekkora bajban hogyan reagál az ellenzék és az ellenzéki köztársasági elnök, Göncz Árpád. Amit látunk, az végtelenül elkeserítő.

Az, hogy egy ekkora bajban még véletlenül se merül fel az összefogás lehetősége, ennyi év távlatából nézve is olyan mértékig szomorú, hogy arra nehéz szavakat találni. De Tősér Ádám Blokádja nemcsak ezért figyelemre méltó alkotás.

A film igazi főszereplője ugyanis Antall József miniszterelnök. Akiről – valljuk be – a mai napig torz kép él az emberek fejében. Köbli Norbert forgatókönyvírót dicséri, hogy a Blokáddal nagyot fordít a néhai miniszterelnök megítélésén.

A média nagy része ugyanis az elmúlt évtizedben inkább hallgatott Antallról, és még csak meg sem próbált árnyalt képet adni róla. A filmből kiderül, hogy egy óriási önfegyelemmel megáldott emberről van szó, ám megértjük azt is, miért nem mutatja ki az érzelmeit.

Szembesülünk emberi nagyságával, azzal, ahogyan fiatal korában, történelemtanárként, az ’56-os forradalom után nem hajlandó elárulni tanítványait, és azzal is, ahogyan embert próbáló betegségében nem adja fel közéleti szerepét, nem vonul vissza, nem hallgat felesége aggódó, óvó szavaira.

A küzdelmet, a haza szolgálatát választja, és ebbe bele is hal. A kialakult, már-már polgárháborús viszonyokat elegánsan oldja meg Kohl kancellártól és Európától segítséget kérve. Bár Európa cserben hagyta hazánkat 1956-ban, a rendszerváltás utáni bajban segítséget kaptunk, és ez – ahogy a filmből is kiderül – azért volt, mert bíztak és elismerték Antall Józsefet és kormányát. Ezt is kevesen tudták. Miközben évtizedekig hallgattuk a mára már hiteltelenné vált mantrát, hogy távolodunk Európától, addig a gyakorlatban szépen integrálódtunk, de úgy, hogy nem adtuk fel nemzeti önállóságunkat.

Tősér Ádám filmje lenyűgöző vállalkozás. Ez akkor is igaz, ha néha úgy érzi a néző, hogy két filmet lát. Seress Zoltán miniszterelnökének karaktere sokban különbözik ifj. Vidnyánszky Attila fiatal Antall Józsefétől.

Talán a filmidő kevés volt, hogy ekkora személyiségváltozást jól érzékeltessenek az alkotók. És egy kicsit több teret kellett volna szentelni Antall József apai örökségének is. Azt látjuk ugyanis, hogy a miniszterelnök személyiségének kulcsa az apai örökséggel függ össze. A tudással, ami megmenti a hazát az anyagi csődtől, de ami annyira fájdalmas, hogy összeroppantja az érzéseit visszafojtó ember testét.

Borítókép: Az Antall Józsefet alakító Seress Zoltán a filmben (Forrás: Intercom)