Nem egészen két éve avatta fel Debrecen városa Szent István király szobrát a Dósa nádor téren. A kortárs alkotás a királyt egyik kezében lándzsával, a másikban karddal ábrázolja. Ez utóbbi tárgyról már régóta megállapította a kutatás, hogy egy viking fegyver volt és joggal sorolják az egykori magyar király emlékezetéhez.
Debrecen azonban több kincset is rejt az említett köztéri szobornál, amelyek a magyar történelem korai századaihoz és a vikingekhez kapcsolódnak. E kincsek őrzője pedig a Déri Múzeum.
Itt maradt meg az egykor Nemijában előkerült korai rusz sisak, amely túlélt világégéseket és rendszerváltásokat, és máig az egyik ritka emléke a középkori északi mesterek ügyességének. A sisakon kívül olyan gazdag lelőhelyek segítették még a korai magyar és skandináv kapcsolatok vizsgálatát, mint a Hajdú-Bihar megyében előkerült püspökladányi, sárrétudvari, hajdúszoboszlói vagy ártándi 10–11. századi temetők. E lelőhelyek nélkül ma biztosan kevesebbet tudnánk mind a korai magyarságról, mind azok Európán átívelő kapcsolatrendszeréről.
