Balladák és románcok jazz-szvit formájában

Kétszáz éve jelent meg Adam Mickiewicz, az egyik legnagyobb lengyel romantikus költő, közéleti személyiség és politikai író örök érvényű műve Balladák és románcok címmel. Az évforduló alkalmából az Adam Mickiewicz Intézet az egész világon olyan projekteket valósít meg, amelyek újraértelmezik a lengyel romantikát és megmutatják, hogyan hatott a világörökségre. A lengyel függetlenség nemzeti ünnepe és a lengyel romantika éve alkalmából november 9-én, a Budapest Music Center színpadán mutatják be a Balladák és románcok című koncertet, amely egyben a 10. Polska jazzfesztivál nyitóeseménye is.

A Balladák és románcok megjelenésének 200. évfordulóján a megszokottól némileg eltérő módon kívánják megközelíteni Adam Mickiewicz művét. Nikola Kolodziejczyket, egy kiváló fiatal zeneszerzőt és zenei rendezőt kérték fel arra, hogy jazz-szvit formájában értelmezze újra a romantikus költőzseni műveit. Nikola Kolodziej­czyk – jazz-zongoraművész, zeneszerző, zenei rendező, karmester a Katowicei Zeneakadémián végzett, jelenleg a Varsói Frederic Chopin Zeneművészeti Egyetem tanára. Számos alkalommal nevezték a lengyel zeneipar díjára, a Fryderykre, és többször el is nyerte azt. 

Az ősbemutatóhoz Nikola Kolodziejczyk egy különleges összetételű együttest hívott életre, amely a lengyel zenei hagyományokat, így a népzenét is érvényre juttatja. Az énekesek olykor a népdaléneklésre jellemző hangszínt használják, a zenemű egésze mégis a jazz stílusvilágában készült.

 Kolodziejczyk koncepciójának megfelelően Mickiewicz költészete mai nyelven szólal meg, és a szöveg a dal, az egyes kompozíciók ritmusához igazodik. A szólórészek előadásával a zeneszerző kiváló művészeket bízott meg, többek között Tomasz Organeket, Natalia Grosiakot és Ag­nieszka Kiepuszewskát. A szövegírást Jacek „Budyn” Szymkiewicz vállalta el. Úgy tervezték, hogy a koncertturnén ő is részt vesz, aki hosszú évekig markánsan jelen volt a lengyel zenei életben. Sajnos nem érte meg műve bemutatóját, április 12-én elhunyt. A Balladák és románcok ősbemutatóját a szer­biai Nisville Jazz Festivalon tartották. 

A projektet most Budapesten mutatják be lengyel zenészek a 10. Polska jazz­fesztiválon.

A lengyel romantika legnagyobb alakja Adam Mickiewicz (1798–1855), a nemzetközi romantikában is a legjelentékenyebbek közt tartják számon. Egy róla szóló szócikkben olvashatjuk: 

57 évig tartó életében csak hónapokig volt Lengyelországban. Igaz, közben gyakorlatilag-politikailag nem is volt Lengyelország. A hol megszállt, hol felosztott, mindenképpen leigázott hazában és a hazán kívül évszázados ábránd volt az újra megvalósuló saját állam, amely csak a XX. században, az első világháború után lehetett valóság. Mégis: a lengyel nyelv, lengyel irodalom, lengyel bánat és remény folyton-folyvást élt. A szétosztott hazában és a hazán kívül meglepően színvonalas lengyel kultúra létezett, alakult, fejlődött. Ennek pedig meghatározó része volt Adam Mickie­wicz léte és életműve.

Mickiewicz forma és tartalom tekintetében valóságos forradalmat csinált az irodalomban. Költeményeinek első gyűjteménye (Vilna, 1822–23) balladákat és románcokat tartalmaz, ebben jelent meg a Ősök (Dziady) második és negyedik része is. Az itt megnyilatkozó új romantikus irány legszebb diadalát aratta a Konrad Wallenrod (1829) című epikus elbeszéléssel, amelynek hazafias szelleme határtalan lelkesedést keltett az ifjúságban. Költészetének tetőpontján, 1832–1834-ben írta a Dziady harmadik részét és a Petersburgot, melyben az 1824-es vilnai inkvizíciót pellengérezi ki.

Borítókép: Nikola Kolodziejczky újraértelmezi lengyel romantikát (Fotó: Facebook)