időjárás -4°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo
A rendszerváltástól napjainkig, a BÁV-tól a művészeti vásárokig

Előadás a kortárs műgyűjtés titokzatos világáról

Szilágyi-Nagy Ildikó
2022.11.09. 11:00
Előadás a kortárs műgyűjtés titokzatos világáról

Az Itt és most című kortárs webinárium sorozat Műgyűjtés, műgyűjtők című részében, melyet november 7-én hallhattunk, Spengler Katalin műgyűjtő, művészeti tanácsadó avatta be a nézőket a kortárs műkincsgyűjtés világába a Ludwig Múzeum meghívására.

Spengler Katalin harmincéves műgyűjtői és nemzetközi művészeti tanácsadói tapasztalattal 2021-ben öt műgyűjtő társával közösen megalapította A Kortárs Művészet Barátai Nonprofit Kft.-t a Magyar Nemzeti Galéria kortárs műtárgyvásárlásainak támogatására. 

 

Az előadáson felidézte, hogyan indultak el férjével, Somlói Zsolttal kezdő gyűjtőként, hogyan változott a kortárs művészet gyűjtőinek és művészeinek színtere a kilencvenes évektől kezdve, és melyek azok a szempontok, melyek alapján a gyűjtő műtárgyat vásárol.


Spengler bemutatta az első kortárs műtárgyat, melyet megvettek, mely jól példázza, miért is nehéz egy hétköznapi embernek értékelnie a kortársakat. Bukta Imre Délibáb a Hortobágyon című képe hat darab, tetőről leszedett azbeszt palatáblából áll, amelyre a művész mezőgazdasági terményeket rajzolt és ragasztott. A kép vízszintes tengelye a horizontot jeleníti meg. A Várfok Galériában vásárolták, mely a hazai műtárgypiac zászlóshajója volt a kilencvenes évek második felében.


A kilencvenes évek fő kérdéseként az merült fel, műteremből vagy galériá­ból vásároljon-e a gyűjtő kortárs képzőművészeti alkotásokat. Bár ma már természetes, hogy a művészeket a galériák képviselik, de csak a kilencvenes évek elejétől alakultak aukciós házak, korábban csak a BÁV, az állami aukciósház létezett, amely kortársakkal nem foglalkozott. Műteremből kerültek a Somlói–Spengler-gyűjteménybe Hajdú Kinga, Gerber Pál képei.

 

 A kilencvenes évek végére vált nyilvánvalóvá, hogy hatékonyan a galériák tudják képviselni a művészeket.


Spengler 1996 óta gyűjt csak kortársakat. A kortársak gyűjtése a kétezres években kezdett elterjedni, mert a klasszikus műtárgyak ára túl magasra szökött. A gyűjtés fő kérdése az lett, magyart vagy külföldit érdemes-e vásárolni. A válasz egyértelműen az, hogy mindkettőt, hiszen a kelet-európai művészek és a magyarok között a kapcsolat már a vasfüggöny mögött is szoros volt. Szépen példázza ezt Szentjóby Tamás A magyar vers című alkotása és Mladen Stilinovics Énekelj című képe: mindkettőn szerepel a homlokra ragasztott bankjegy motívuma. Nyugat-Európából 2002 óta vásárolnak alkotásokat, például Julien Opien Nyaralni mentünk című, tizenkilenc képből álló animációját.
 

A 2010-es években az a kérdés került előtérbe, hogy galériából, művészeti vásáron (art fair) vagy aukcióról érdemes-e vásárolni.

 

A magyarországi művészeti vásárok is gazdag kínálatot nyújtottak, és a magyar galériák nemzetközi vásárokon is képviselik a magyar művészeket, például legutóbb a torinói Artissimán három magyar galéria is megjelent. Érdemes tehát az art faireket is követni.

 

Vajon mi befolyásolja a műgyűjtőt, hogyan választja ki, mit vásárol? – ez a laikusok leggyakoribb kérdése. 

 

A legbiztonságosabb befektetés a festmény, így a Somlói–Spengler-gyűjtemény alapját ezek alkotják. Például Bukta Imre, Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, Koncz András, Mulasics László művei. A kortársak azonban sokféle más médiumhasználattal készült művet hoznak létre, így nem lehet a festményekre szűkíteni a kortárs művészetet. 

Fotók, digitális grafika printjei (Szarka Péter, Németh Hajnal) is bekerültek a gyűjteménybe. Ezen belül különböző szempontú gyűjtői stratégiák léteznek. Például stílus, korszak, művészcsoportok, művésztelepek, művészgenerációk, vizuális és tematikus motívum szerinti gyűjtés. Van, aki egy művész életművét gyűjti vagy egy korszakát. De van, aki horizontálisan gyűjt, azaz szélesre tágítja a nézőpontot. Minden gyűjtő álma az, hogy a legjobb művek a legjobb művészektől a gyűjteményébe kerüljenek, sőt a gyűjtő akár mint megrendelő is felléphet. Ez többnyire álom marad, a kortárs gyűjtéssel kapcsolatos társasági élet azonban kárpótol, sőt az alkotókkal élőben lehet találkozni, ami a klasszikusok esetében nem valósulhatna meg.
 

Az előadás visszanézhető lesz a Ludwig Múzeum YouTube-csatornáján.

 

Borítókép: Kiállítás a Ludwig Múzeumban (Fotó: Kurucz Árpád)

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.