Spengler Katalin harmincéves műgyűjtői és nemzetközi művészeti tanácsadói tapasztalattal 2021-ben öt műgyűjtő társával közösen megalapította A Kortárs Művészet Barátai Nonprofit Kft.-t a Magyar Nemzeti Galéria kortárs műtárgyvásárlásainak támogatására.
Az előadáson felidézte, hogyan indultak el férjével, Somlói Zsolttal kezdő gyűjtőként, hogyan változott a kortárs művészet gyűjtőinek és művészeinek színtere a kilencvenes évektől kezdve, és melyek azok a szempontok, melyek alapján a gyűjtő műtárgyat vásárol.
Spengler bemutatta az első kortárs műtárgyat, melyet megvettek, mely jól példázza, miért is nehéz egy hétköznapi embernek értékelnie a kortársakat. Bukta Imre Délibáb a Hortobágyon című képe hat darab, tetőről leszedett azbeszt palatáblából áll, amelyre a művész mezőgazdasági terményeket rajzolt és ragasztott. A kép vízszintes tengelye a horizontot jeleníti meg. A Várfok Galériában vásárolták, mely a hazai műtárgypiac zászlóshajója volt a kilencvenes évek második felében.
A kilencvenes évek fő kérdéseként az merült fel, műteremből vagy galériából vásároljon-e a gyűjtő kortárs képzőművészeti alkotásokat. Bár ma már természetes, hogy a művészeket a galériák képviselik, de csak a kilencvenes évek elejétől alakultak aukciós házak, korábban csak a BÁV, az állami aukciósház létezett, amely kortársakkal nem foglalkozott. Műteremből kerültek a Somlói–Spengler-gyűjteménybe Hajdú Kinga, Gerber Pál képei.
A kilencvenes évek végére vált nyilvánvalóvá, hogy hatékonyan a galériák tudják képviselni a művészeket.
Spengler 1996 óta gyűjt csak kortársakat. A kortársak gyűjtése a kétezres években kezdett elterjedni, mert a klasszikus műtárgyak ára túl magasra szökött. A gyűjtés fő kérdése az lett, magyart vagy külföldit érdemes-e vásárolni. A válasz egyértelműen az, hogy mindkettőt, hiszen a kelet-európai művészek és a magyarok között a kapcsolat már a vasfüggöny mögött is szoros volt. Szépen példázza ezt Szentjóby Tamás A magyar vers című alkotása és Mladen Stilinovics Énekelj című képe: mindkettőn szerepel a homlokra ragasztott bankjegy motívuma. Nyugat-Európából 2002 óta vásárolnak alkotásokat, például Julien Opien Nyaralni mentünk című, tizenkilenc képből álló animációját.
A 2010-es években az a kérdés került előtérbe, hogy galériából, művészeti vásáron (art fair) vagy aukcióról érdemes-e vásárolni.
A magyarországi művészeti vásárok is gazdag kínálatot nyújtottak, és a magyar galériák nemzetközi vásárokon is képviselik a magyar művészeket, például legutóbb a torinói Artissimán három magyar galéria is megjelent. Érdemes tehát az art faireket is követni.
Vajon mi befolyásolja a műgyűjtőt, hogyan választja ki, mit vásárol? – ez a laikusok leggyakoribb kérdése.
A legbiztonságosabb befektetés a festmény, így a Somlói–Spengler-gyűjtemény alapját ezek alkotják. Például Bukta Imre, Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, Koncz András, Mulasics László művei. A kortársak azonban sokféle más médiumhasználattal készült művet hoznak létre, így nem lehet a festményekre szűkíteni a kortárs művészetet.
