A bukaresti Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma 122 millió euróból indítja útjára a Hívogató Románia – Az országjáró projekt elnevezésű kezdeményezését, amelynek pénzügyi hátterét az országos helyreállítási terv keretösszegéből biztosítják. A projekt 12 útvonalat körvonalaz, közülük három – a várak, kastélyok és római táborok útvonala – finanszírozási szerződéseit nemrég írták alá.
– Románia még soha nem költött ennyi pénzt az épített örökség népszerűsítésére, ugyanakkor sosem restaurált ennyi műemléket egyazon időben. De nemcsak felújítjuk a régi épületeinket, hanem XXI. századi, virtuális eszközökkel rövid filmekkel, vezetett séták révén meg is mutatjuk őket a nagyvilágnak
– fogalmazott Hegedüs Csilla, a tárca államtitkára. A politikus 1997 óta foglalkozik az erdélyi magyar műemlékek védelmével, 2014-ig az elsősorban a bonchidai Bánffy-kastély restaurálásával foglalkozó Transylvania Trust ügyvezetője igazgatója volt.
A projektben szereplő 19 kastély közül ötöt – a háromszéki Kőröspatakon lévő Kálnoky-kastélyt, a Szilágy megyei Zsibó Béldy-kastélyát, a már említett, Marosvásárhely közeli gernyeszegi Teleki-kastélyt, Vajdahunyad várát és a Hargita megyei Maroshévízen lévő Urmánczy-kastélyt – 22,3 millió euróból újítanak fel.
A várak útján 25 figyelemre méltó várat népszerűsítenek, ugyanakkor 10,4 millió eurós beruházásból a torockószentgyörgyi, a nagyváradi, részben a segesvári vár, valamint a várhelyi dák vár és a brassói fellegvár is megújul. Különleges útvonal a római castrumok útja, Romániában ugyanis számos római kori vár, katonai tábor és város romjai találhatók. Az eddig méltatlanul mellőzött katonai táborok közül ötöt 12,73 millió euróból felújítanak, 20-at pedig igyekeznek népszerűsíteni. Közöttük a Maros megyei mikházi római tábort, amely az évente megrendezett római fesztivál helyszínéül is szolgál.
A pillanat túlzás nélkül nevezhető történelminek, eddig ugyanis a túlnyomórészt arisztokrata identitású és tulajdonú kastélyok és kúriák restaurálása magánforrásból zajlott – az annak megfelelő hatékonysággal és gyorsasággal. Az elmúlt évtizedben Románia éves költségvetésének mindössze 0,2 százalékát fordította az épített örökség mentésére, és ezzel az Európai Unió abszolút sereghajtójának számított. Ez elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő, a régi tulajdonosok által vissza nem igényelt, illetve intézmények által megvásárolt kastélyok sorsát nehezítette. A másik kastélykategóriába a magántulajdonban vagy alapítványi tulajdonban lévő, illetve magánkoncesszióba adott épületek tartoznak, e vonulat legjellemzőbb képviselői a bonchidai Bánffy-kastély vagy a miklósvári Kálnoky-vadászkastély, mindkettő 49 éven át élvezheti egy-egy alapítvány gondoskodását.
Kezdetben az uniós fórumok csak a nagy, ötmillió eurós alsó határú projekteket támogattak, ilyen volt például a nagyváradi vár restaurálása. Igen kevés pénz jutott viszont a civil szervezeteknek, holott megjelent már a képben a Norvég Alap is, annak pályázatán nyert például második nekifutásra egymillió eurót a baróti önkormányzattal közösen benyújtott pályázatával gróf Kálnoky Tibor a miklósvári vadászkastély felújítására, kulturális idegenforgalmi körforgásba való beemelésére. Mára az Erdélyi élet Múzeuma elnevezést viselő kastély a hajdani nemesi birtokok „feltámasztásának” egyik ritka mintapéldányának számít.
A most pozitív értelemben célkeresztbe kerülő gernyeszegi Teleki-kastélyt négy év alatt terveznek teljes mértékben restaurálni, az épületben kulturális és rendezvényközpont működne.
Gróf Teleki Kálmán, a kastély tulajdonosa a finanszírozási szerződés aláírása után a Krónika című napilapnak így nyilatkozott: „A kastély felújítása a célom, élettel teli jövő biztosítása az épületben az elkövetkező ötven évre. Ezzel a támogatással sikerülni fog.” A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Ötvös Koppány Bulcsú ugyancsak a kolozsvári lapnak fejtette ki: „A múzeum égisze alatt működő Római Limeskutató Központnak az a célja, hogy az ott fellelhető emlékek bemutathatók legyenek, ismertté váljanak, turisztikailag hasznosíthatókká. Az egykori római castrum területén lévő parasztházak kertjeiben látogató- és kutatóközpontot is létesítünk, ugyanakkor valamilyen formában vissza szeretnénk állítani a katonai tábor egyik saroktornyát. Azt célozzuk, hogy a castrum rövidesen az UNESCO világörökség részévé váljon.”
Borítókép: a gernyeszegi Teleki-ház (Fotó: Major Anita)
